A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása
109 és Balogh lett Bihar követe augusztus 8.-án. Ráadásul Beöthy szabad kezet kapott a szavazásokon. (Ezzel a feltétellel fogadták el jelölését.) Az országgyűlés 1839. június 2.-án kezdődött. Beöthy augusztus 12.-én Pestről gőzhajóval érkezett Pozsonyba. A titkosrendőrség jelentése szerint: „ilyen általános és erőteljes ünneplésben még egyetlen követnek sem volt része... mert addig éppen csak olyan szatirikus hiányzott, aki Beöthy módszere szerint tud harcolni.”15 1839-40. évi országgyűlésen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék nem tört meg, sőt az alsótáblán többségben volt. Tiltakozásuk eredményeként Metternich kénytelen volt meghátrálni. így tudta elérni az országgyűlés az önkéntes örökváltság törvénybe iktatását, ipari üzemek alapításának engedélyezését, az új váltótörvényt. Amnesztiát kaptak a politikai perek elítéltjei. Ekkortól lesz Deák az ellenzék vezérévé. Beöthy ezen az országgyűlésen elsősorban Bihar vármegyének a vegyes házasságok ügyében kelt sérelmi feliratát terjesztette elő.16 17 18 A szeptember 18.-ai ülésen Beöthy kezdeményezésére történik a „leányka ébresztése”. Felszólalásában - az előzőkkel összevetve - józanabb, megfontoltabb. „ Véleménye mos már kiforrott, céltudatossága elismerésre méltó. Aprólékos megokolásaival, ritkábban történő, de annál határozottabb felszólalásaival nagy hasznára van a protestabtizmus ügyének. Harcol a közteherviselés bevezetéséért, és elismerésre méltó példával is szolgál, hiszen már a negyvenes években adót fizetett és jobbágyait 17 felszabadította. ” Résztvett a büntető és javító rendszer kidolgozására alakult országos választmányban is. A király máj. 13.-án bezárta az országgyűlést anélkül, hogy számos törvényjavaslatot törvényerőre emeltek volna. „...Beöthy Ödön és Bernáth József követek az országgyűlés végeztével hazajővén, igen körülményes szóbeli jelentést tesznek, mit a megye érdemlett méltánylattal fogad, s megelégedését és köszönetét nem r r r r ,fl8 tsak jegyzőkönyvbe téteti, hanem járásonként is meghirdetteti... ” Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 15 Takáts Sándor: Hangok a múltból. Bp. é.n. 297.p. 16 Országgyűlési jegyzőkönyvek 1839-1840. l.k. Pozsony, 1839.okt. 10. 332.p. 17 Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1901. 569.p. 18 HBML. IV.A. 1/a. 248.k. 15.k.
