A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században

gáncsoló jogászi csürés-csavarása.11 Magabiztos jogismeret tükröződik abból a válaszból is, amit a Helytartótanácsnak beküldött perkivonatok kifogásolt ítéleteinek indoklására 1755 novemberében fogalmaztak a debreceniek. Az 1730-1740 közötti 8 észrevételezett büntetőper sorra vétele előtt és után is leszögezték, hogy a bíróság ítélkezési gyakorlatában kizárólag „ad normam Legum Regni et Praxis Criminalis” tartja magát.12 Jól illusztrálja a korabeli viszonyokat, hogy az egész tanács egyetlen Corpus Jurist (s a kötetben függelékként mellékelt Praxis Criminalist) forgatott. A második példány megvásárlásának igénye csak 1741-ben merült fel: „Egy Corpus Juris nem elég a N. Város(na)k, melly régi is, azért egy ujjat vegyen Kegyelmetek.”- írta a tanács a várost Pozsonyban képviselő Domokos Mártonnak és Pándi Jánosnak.13 A vitás ügyek gyorsabb eldöntésére, a szakszerűbb ítélkezés érdekében a városi statútumok összeírását is éppen ez idő tájt rendelte el a tanács.14

A főbírók mellett kiemelkedő jogtudása volt az ízes magyar stílusú, logikus, hatásos vádiratokat készítő Nádudvari József ügyésznek vagy a nehéz ügyeket vállaló Fejér Jánosnak és a felsőbb kapcsolatokkal is rendelkező, rafinált észjárású Ondrejkovics Ádám ügyvédnek.15 Jogi ismeretekkel, latin, német nyelvtudással, jó fogalmazási készséggel a nótáriusoknak is okvetlenül rendelkezniük kellett, s noha az ítélkező tanácsnak jegyzőként nem voltak tagjai, társadalmi jogálHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 9

11 Zoltai L: i. m. (1909.) 55-56., 69., Révész /.: i. m. 14., 22-25., Tóth B.: i. m. 1 ISID., M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén (2.) HBMLÉ. XXIV. (szerk.: Radics Kálmán) Db. 1997. Db. 1997. 68-69.

12 MOL C 27. Lad. A. Fase. 1. No. 25. (1755. nov. 22.)

I3HBML. IV. A. 1011. m. 4. k. 178. (1741. jűl. 18.)

14 HBML. IV. A. 1011. a. 35. k. 404-405. Az 1740-es rendeletet nem hajthatták végre, mert 1787-ben megismétlik. Komoróczy György szerint csak 1811-ben került sor a statútumok összegyűjtésére. Vö.: Komoróczy György. Hivatalszervezet és levéltári anyag a feudáliskori Debrecenben. DMÉ. 1958-1959. (szerk.: Béres András) Db. 1960. 50.

15 HBML. IV. A. 1018. f. 1. cs. 1747. No. 6., HBML. IV. A. 1018. g. 26. cs. 1741.

No. 2., 4., HBML. IV. A. 1018. g. 27. cs. 1749. No. 9., HBML. IV. A. 1018. e. 6. k. 539-542. (1749. aug. 23.), (Nádudvari József), HBML. IV. A. 1018. g. 26. cs. 1744. No. 3. (Nádudvari József. Fejér János), HBML. IV. A. 1018. g. 27. cs. 1749-1750. No. 18. ( Ósvarth János, Ondrejkovics Ádám), M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén (1.) HBMLÉ. XXIII. (szerk.: Radics Kálmán) Db. 1996. 79-81., M. Antalóczy /.: i. m. (1997.) Db. 1997. 67._________________________________________________________