A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században
10 M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság... lásuk megegyezett a szenátorokéval. Nem egy szenátorról tudjuk, hogy megválasztása előtt évekig jegyzősködött (Szeremlei József, Pándi János, Herczeg János, Domokos Lajos), sőt szenátorsága alatt is töltött bejegyzői állást (Szeremlei József, Pándi János), ami közvetve szintén a szenátorok jogban jártasságának bizonyítéka.16 A bíráskodásban szavazati joggal rendelkező személyek (a főbíró és a 12 szenátor), de a jogtudó honoráciorok is (az ügyvédeket kivéve) tevékenységükért a várostól - munkájuk társadalmi elismertségét, hasznosságát, mennyiségét tükröző - fizetést (salariumot), illetve (főként az 1740-es évek előtt) természetbeni juttatást is (leginkább bort, búzát, szénát, fát) kaptak, valamint a polgárokat terhelő egyes kötelezettségek alól is mentesek voltak (1729-ig pl. adómentesek).17 Az 1740-es évek városgazdái számadásai alapján a főbíró 300 Ft-ot, az első és a további szenátorok egységesen 150 Ft-ot, (a helyettesek 50 Ft-ot), a főjegyző és a két aljegyző egyaránt 150 Ft-ot, míg a magisztrátus ügyésze 60 Ft-ot kapott.18 Az ügyvédek javadalmazásáról a városi statútumok az ügyek fajtái és az ügyvédet fogadók (principálisok) személye szerint rendelkeztek. Az ügyvédi költség általában 5 Ft volt, fellebbezés esetén 10 Ft, vidékinek 1-3 Ft-tal több. Az esztendős prokurátor díja 20 Ft volt. 1751. aug. 26-án a bíróságon egyszeri perköltségként számítottak az ítéletért 1 Ft 2 krajcárt, a kétszeri idézésért ugyanannyit, a végrehajtásért 2 Ft 38 krajcárt, a belső szolgának 34 krajcárt, a prókátornak 2 Ft 40 krajcárt.19 A városgazdánál lerótt büntetéspénzekből való részesedés további jövedelemforrása volt a bíróságnak. Az 1737-ben beszedett 2188 Ft pönalitás kb. 1/7-e a főbírót illette, 1774 után a főbíróé a bírságpénzek 2/5-e lett, a szenátorok 16 HBML.IV. A.. 1011. a. 172. k. 265., 287., 303-304., 327., 355., 404., 422., 494. 17 Komoróczy Gy.: i. m. (1969.) 69., 103-104. 18 HBML. IV. A. 1012. I. d. 17. k. Az 1742., 1744., 1750. évek városgazdái számadásai alapján. A jelzett összegek a pénzilletményt s a természetbeni járandóság értékét már együttesen tartalmazzák. Az 1742. évi tisztújításról a Szepesi Kamarának megküldött jelentésben a salariumot és a természetbeni járandóságot pénzre váltva külön is feltüntették. így a főbíró 200+100, a szenátorok 100+50, az ügyész pedig 40+20 Rhénes Ft-ot kapott. HBML. IV. A. 1011. a. 172. k. 343-345. (A fizetési tabellát a kamarai adminisztráció újabb utasítására reflektálva 7 oldalas „replicában” egészítették ki. HBML. IV. A. 1011. a. 172. k. 346. 347-353. (1742. márc. 24., 1742. ápr. 7. ) 19 Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. III. k. Városi statútumok. 1548-1803. Bp. 1892. 579-580., 603-604. , HBML. IV. A. 1011. k. Les. (1751. aug. 26.)___________________________________
