A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig

6

Ohat és Zám XIII-XIV. századi történetének kutatását az tette és teszi fontossá, hogy a Váradi Regestrum egyik 1220. évi peresetének tanúsága szerint mind a kettő monostoros falu volt. Még pedig az Árpád-kori Szabolcs vár megyéjének területén már Szent István korában birtokos Ohat, illetve a XI-XII. század fordulójáig megtelepedett Káta nemzetség monostorai álltak ezekben. Ohat nemzetségével, a monostorral és az ú.n. kései Ohati család birtokaival a XV. század közepéig haladva a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. kötetében közreadott tanulmányom foglalkozott. A két hortobágyi apátság kutatástörténetét ott részletesen ismertettem.2

I.

így most elégséges annyit összefoglalnunk, hogy minden ellentétes későbbi vélekedéssel szemben Balássv Ferenc 1881-ben a korábbi irodalom kritikai vizsgálatával, de elsősorban is okleveles adatokra támaszkodva cáfolhatatlanul lokalizálta a zárni monostort Szabolcs megyébe, a Hortobágyra, Debrecen város zárni pusztájára, kegyurait pedig a. Káta nemzetség tagjai között találta meg. A monostor pontos helyét azonban nem jelölte meg: Balássyt két 1871. előtt nem ismert oklevél igazította a helyes útra, melyeket. Foltiny János talált a leleszi konvent levéltárában. Olvashatta Fényes Elek földrajzi névtárában, hogy Zám Szabolcs vármegyében fekvő puszta, földesura, Debrecen városa. Balkányi Szabó 1865-ben kiadott helynévmagyarázó füzetében találta meg a következőket: „Faluvéghalom. így neveztetik egy halom, az Árkos partján, az elpusztult Zám telekhelyéhez közel. Míg tehát Zám mint falu fenn állott: e halom épen a faluvégen volt...” Más helyen: „Kenderátó. (Kis és Nagy.) Ily nevű halmok vannak Zámon közel egymáshoz az iványi (Nagyiván, M. Gy.) határ felé. - E halmok alatt Zám helységének kenderáztató vizei lehettek, ámbár igen különösnek és szokatlannak látszik a szónak ily szabálytalan elkopása. - Vagy talán csak kendertó lehetett a kezdetleges összetétel? - de még

Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig

(Debrecen, 1925) c. könyvében. Lásd 34-35, 50-51, 56-57. - Korábbi megállapításait helyesbítette, bővítette új források bevonásával az Ismeretlen részletek Debrecen múltjából c. kötetének (Debrecen, 1936) II. és III. részében: Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése, illetve Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban. Lásd 115-117, 169-216.

2 Módv György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. (Szerk. Radics Kálmán. Debrecen, 1996) 5-37-