A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén

67

A férfiak vallásellenes ügyeire térve kitűnik, hogy a tárgyalt periódusban 503 esetben volt férfi vádlott a bíróság előtt, ebből 23-szor visszaesőkkel foglalkoztak a bírák, ami 12 férfi újbóli perbefogását jelentette még a vizsgált idő alatt. Ez azt mutatja, hogy a visszaesőket egyszer számítva 480 férfi került a vádlottak padjára, közülük 468 csak egyszer, míg 12 fő összesen még további 23-szor. A férfiakra jutó blaszfémiás vádak száma 437, szemben a nőkre jutó 44-gyel. Míg a nők eseteiben nem találtunk "blasphemia directát" -azaz közvetlen istenkáromlást-, a férfiaknál ez is előfordult, s ennek súlyos következménye is, a fővétel. A városi magisztrátus a vizsgált periódusban az összes büntetőügyet tekintve 32 halálos ítéletet mondott ki, s ebből kettőt istenkáromlás miatt.27 28 (A továbbiak: 9 emberölés, 1 mérgezés, 4 csecsemőgyilkosság, 2 bigámia, 2 útonállás, fosztogatás, 6 lopás, 1 liliomtiprás, 1 szodómia, 3 házasságtörés és 1 zendülés, pestis idején.)

Az istenkáromló Szombat Péter a tortúra 3 fokának kiállásá- val mentette meg életét. Gyulai János paplanosmester istenkáromlá- si ügye pedig a büntetőperekben egészen ritka befejezést nyert: leszállt, azaz még a végső ítélet kimondása előtt megszüntették a vádeljárást. A per írásbeli volt, a vádat a magisztrátus nevében Osvarth János emelte, Gyulai Jánost pedig Ondrejkovics Adám védte. Az az Ondrejkovics, aki ekkor még kerületi táblai ügyvéd, majd 1755-ben Mária Terézia hathatós támogatásával bejut a szenátusba a katolikus pozíciókat erősítendő.29 30 Ósvarth részegeskedéssel, istenkáromlással, házasságtöréssel vádolta Gyulait, aki már ekkor többszörösen visszaeső bűnösnek számított, hiszen 1744-ben már 50 pálcára büntették, 1745-ben 4 napi börtönre ítélték részegeskedés, káromkodás, feleségé1Л

nek, anyósának verése miatt. ' Hogy cívis létére pálcabüntetést kapott, utal arra, hogy már 1740 előtt is volt büntetve. Gyulai Osvarth szerint "minden cégéres vétkek elkövetője", aki nemcsak hogy kutya ménkővel, tüzes teremtettével, b. az anyádat ördög adtával rendszeresen káromkodik, hanem házassági hitét az utcabeli (Hatvan utca) Rékasiéknál szolgáló Kata nevű zsellérlány miatt megszegi, azonkíHajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

27 Ld. a dolgozat I. részében, i. m. 74., 78-80.

28 Uo. 80-81.

29 Balogh István: A központi kormányszékek és az autonómia ügye.In: Debrecen története 2. kötet. i. m.164.

30 IV. A. 1 0 1 8. e. 5. k. 768.1744. szept. 19., IV. A. 1 0 1 8. 6. k. 105.1745. szept. 18.