A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
64 M, Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes... sért, templomi rend megsértéséért csak megintést kaptak a bűnösök. A testi büntetéseket a nőkkel szemben általában korbáccsal hajtották végre. A mértéke 6-36 ütés között változott. Míg 6-8 ütést elvétve, 12-18-24 ütést sokszor, 30-36-ot ritkán alkalmaztak. (Ld. a büntetések statisztikai összesítését tartalmazó 4. táblázatot.) A nagyobb verés mellett megszégyenítésül még nyakvasba állítás vagy nyakba kő akasztása is járhatott, valamint a városból történő kitiltás (kikísérés), kicsapatás (kivesszőzés,kiseprüzés) örökre vagy hosszabb időre. A legsúlyosabb testi büntetést az irtóztató, súlyos káromkodók (36 korbács, kő, kitiltás), a káromkodó paráználkodók és részegesek (36 korbács és kitiltás vagy kiveretés) és a káromkodó hamis esküvők kaptak (36 korbács és nyakvas ) a fogdában eltöltött időn kívül, főként ha visszaesőkről volt szó. 30 korbácsot és kitiltást lehetett kapni a súlyos és gyakori káromkodásért önmagában is, de előfordult sok szitokkal, átokkal is együtt vagy részegséggel (ilyenkor nyakvas is járt) esetleg paráznasággal. A testi büntetések zöme 12-24 korbács között mozgott. Az “atta-teremtette”-féle közönséges káromkodás- mely a férfiak gyakori bűne - ide sorolandó, de önmagában ritkán fordul elő. Inkább az a jellemző, hogy a káromkodáson kívül valamilyen kisebb vétséget még felrónak a vádlott nőnek. A korábbi századokhoz képest26 a bíróság ítéleteiben a körülményeket egyre inkább figyelembe véve, a cselekmény súlyát mérlegelve állapította meg a büntetés mértékét. így keletkezhettek azonos bűncselekményi kategóriában jelentősen eltérő büntetések (pl. káromkodás önmagában 8 korbács és kitiltás —24 korbács és kitiltás, részeges káromkodó 18 korbács -30 korbács nyakvas, kitiltás). A káromkodás melletti hamis hír terjesztő 24 korbácsot és kitiltást kapott, de ugyanez járt a kisebb lopásban résztvevő káromkodónak is. A veszekedő káromkodók 12-15 korbácsot, a templomi nem vallási tárgyat lopok 18 korbácsot és kitiltást kaptak. A zsoltárkönyvet lopok 18-30 korbácsig verettek, s esetleg még kitiltást is kaptak. A böjt megszegői rendszerint 12 korbáccsal bűnhődtek, s ugyanezzel a toronyba feljárkálók is. 26 Varjú János: Debrecen város közigazgatása és törvénykező módja a tizenhatodik százévben. Kolozsvár. 1909. 17., 24-25., Koncz Á.: i. m. 16-17., 26., 63-65., Széli Farkas: Régi magyar feltételes ítéletek Debreczen sz . kir. város törvény- széki gyakorlatában. Jogtudományi Közlöny XXVIII. évfolyam. 1893. 2. szám. 11-12., Zoltai Lajos: Régi bűnesetek és bűnügyi költségek. I. rész. Debreczen. 1904. jún. 28. 5.
