A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
63 rült emiatt bíróság elé. A további vallásellenes bűncselekményeknél22 23 már nincs ekkora különbség. (A zsoltárlopók pl. mindannyian nők. Igaz, a férfiaknak eszükbe sem jutott zsoltáros könyvet lopni.) A nők erősebb vallásosságát mutatja az is, hogy velük kapcsolatban egyszer sem merült fel, hogy nem templomba járók, pedig a felsorakoztatott tanúk hadának lett volna alkalma erről is vallomást tenni. Mint ahogy tett is férfiak esetében nem egyszer. A rendszeres templomba járás persze kívánatos volt férfiakkal szemben is, de a mezei munkán vagy hosszabb ideig pusztán lévő pásztoremberek kevésbé tartották ezt.22 Törvényszék elé csak a notórius templomkerülők jutottak. Evekig nem találunk a nőknél a többi vallásellenes cselekményre sem példát. Ritkán előfordulnak toronyba felszökők, temetőben paráználkodók vagy böjti időben mulatozók. A blaszfémián kívüli vádak száma a nőknél 22, s ez az összes ilyen típusú vádnak (96) mindössze 21 %-a. A vádlott nők harmada a bíróság előtt nem egy esetben 2-3 tanú ellenében is tagadott. Néhá- nyan nem tudták, illetve nem emlékeztek a tett elkövetésére. Mintegy 10 nő beismerő vallomást tett, a többieknél hiányzik a jegyzőkönyvből a vádlott vallomása. A nőknél egyáltalán nem jellemző a részegséggel való védekezés, ami a férfiak esetében nem ritkán enyhítő körülményként is szerepel, ha egyébként nem részegeskedő az illető. Sokkal inkább a vádban találunk női részegségre, részegeskedésre utalásokat, a cselekmények mintegy harmadánál. Ez a korabeli Debrecen erkölcsi vélekedését is tükrözi a részegséggel kapcsolatban.24 A férfiaknál önmagában a súlyosabb és gyakoribb eseteiben büntetik a részegséget, a nőknél még kivételesen sem engedhető meg. A nőknél is enyhítő körülmények között vették figyelembe az elmebetegséget ("eszelősnek látszik"), súlyosbítónak a visszaesést, ami az országos gyakorlattal is megegyezett.25 A 66 női vádlott perének ítéletei közül négyet nem jegyeztek be a jegyzőkönyvekbe. Két esetben nem találta bűnösnek a vádlottat a bíróság. Négy esetben enyhébb káromkodásért, részegen káromkodáHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 22 Ld. a dolgozat első részében: HBMLÉ. XXlIl.évf. Debrecen, 1996. 83-87. 23 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bp. 1961. 34. 24 Vő.: S. Szabó József: Erkölcsi élet hajdan Debrecenben. Debreceni Képes Kalendáriom. 1932. 88-89. 25 Vő.: Magyar jogtörténet. Szerk.: Mezey B.: i. m. 240-241., Hajdú L.: i. m. 192., IV. A. 1018. e. 6. k. 55-56.1745. jún. 19.
