A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig
5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig Módy György Debrecen város valamikori hortobágyi pusztái közül Máta 1328- ban királyi adományból lett a Debreceni családé. Ekkor határa kelet felé a Hortobágy folyó volt. A XV. században rövidebb ideig, majd 1563-tól újból - ekkor már mint pusztabirtok - a polgárság közösségének tulajdona volt. A legkisebb pusztát Ohatot 1677-ben három debreceni tőzsér, majd két év múlva a város vette zálogba földesurától Bánffy Gábortól mint néptelen birtokot. A harmadik hortobágyi puszta Zám 1945 előtt 12.381 kát. holdon terült el. A hatalmas terület három kora Árpád-kori falu határából alakult ki. Zám eredetileg keleten a Hortobágy folyóig terjedt. Nyugaton Nagyiván és Kócs voltak szomszédai. Zám határába az 1453 előtt elnéptelenedett Csécs és Szabolcs a XVI. század elején olvadt be végleg. 1453-ban Zámot is pusztabirtoknak (praedium) nevezték. Csécs Zámtól északra az Árkus folyó és Kócs keleti határa között, a szűkhatárú Szabolcs pedig Zámtól délre az Árkus és a Sárosér között feküdt. A három pusztabirtok felét 1453-ban Bajoni István, másik felét Gecsei György és testvérei kapták meg királyi adományban. A Gecseiek 1473-ban részeiket a dédesi pálos szerzeteseknek adományozták. Ekkor Zám újból néptartó falu volt. A pálosok 1545-ben részeiket kénytelenek voltak eladni özvegy Bajoni Benedeknének és fiainak. Az 1594-ben elnéptelenedett falu határát a bajomi váruradalom földesurától Bánffy Gábortól 1671-ben vette zálogba Debrecen.1 1 A hortobágyi puszták területére, a művelési ágak szerinti megoszlásra lásd Szűcs Mihály: Mezőgazdaság. In: Debreczen sz. kir. város egyetemes leírása. (Szerk. Zelizv Dániel. Debrecen, 1882) 575, 578, 579, 582-83,- Zám megoszlása: 138 kát. hold szántó, 1 kát. hold kert, 72 kát. hold rét, kaszáló, 11.601 kát. hold legelő, 3 kát. hold erdő; adómentes 566 kát. hold. - Zám, Ohat, Csécs, Máta, Szabolcs történetét is röviden összefoglalta Zoltai Lajos: Debreczen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. = Debreczeni Képes Kalendáriom. XVII. évf. (1917)(Debrecen, 1916) passim. Majd a Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban.
