A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
37 Ш. Kínvallatás a hajdúkerületi törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó bűnügyekben 1757-1776. Mária Terézia 1757-ben a hajdúvárosokat eltiltotta a pallosjog gyakorlásától és az „avval való szabados élés jogát” a városok összességének, vagyis a Hajdúkerületnek adta meg. Ez a rendelkezés maga után vonta a hajdúvárosi tanácsok és a hajdúkerületi törvényszék büntető hatáskörének rendezését is. A nagyobb jelentőségű bűncselekmények elsőfokú elbírálása az eddig kizárólag fellebbviteli bíróságként működő törvényszék hatáskörébe került, az „egyéb aprólékos causákat” pedig a városi tanácsok bírálták el. Egyébként a városok területén elkövetett valamennyi bűncselekmény nyomozása változatlanul a városi tanácsok feladata maradt s a nyomás befejezése után határozattal döntöttek, hogy az ügy érdemi elbírálása a saját, vagy pedig a kerületi törvényszék hatáskörébe tartozik-e. 23 A kerületi törvényszék 1757. májusában kezdte meg az elsőfokú büntetőbíráskodást. Ettől kezdve itt döntöttek a tortúra elrendeléséről, mivel ennek csak a nagyobb jelentőségű ügyekben volt helye, változatlanul a nem nemes vádlottakkal szemben. Az ügyeket - szinte kizárólag - az írásbeli perekre vonatkozó eljárási szabályok szerint intézték, védő közreműködésével. Amennyiben a vádlott anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy ügyének ellátásával ügyvédet bízzon meg - ez pedig alig-alig fordult elő - védelmét a hivatalból kirendelt valamelyik kerületi vagy városi tisztiügyész látta el. A vádat képviselő tisztiügyész a keresetében - vádiratában - vagy perbeli szóváltásában terjesztette elő a tortúra elrendelésére vonatkozó indítványát a tagadásban lévő vádlott beismerő vallomásának kicsikarása, vagy feltételezett tettestársainak megnevezése végett. Az indítvány teljesítését nemcsak a megbízott, hanem a hivatalból védőként kirendelt tisztitügyész is mindig ellenezte, noha vádképviselői minőségében nemegyszer maga is indítványozta vádlott ellen tortúra elrendelését. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 23 Részletesebben L. Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606-1871 c. tanulmányában. In: Hajdúsági Múzeum Év- könyve V. /Szerk,: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99 sköv. ____________