A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
38 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... A törvényszék a két fél álláspontjának kifejtése után foglalkozott az ügyész indítványával s mivel ahhoz nem volt kötve, belátása szerint döntött. Közbeszóló ítélettel rendelte el a tortúrát, vagy ahelyett - ha egyáltalán szükségesnek találta - a több-kevesebb számú bot, illetve korbács ütés alatti vallatást, ha pedig a vádlott testi sanyargatását semmi nem indokolta, az ügyészi indítványnak nem adott helyt. A tortúra különböző fajait a Praxis Criminalis 24 részletesen felsorolta: a vádlott előtt a hóhér s a kínzó eszközök bemutatása, a hüvelykszorító alkalmazása, nyújtópadra vonás és erős megkötözés, a vallatott személy testének felhúzása és a lábára testi erejéhez képest negyed, fél vagy háromnegyed mázsás kő rákötése, spanyolcsizma alkalmazása. Ezeken kívül ismert volt a tüzes vassal fogdosás, a köröm alá szurkálás, a leborotvált fejre hideg víz csepegtetése. A korabeli kódexek a tortúra három vagy négy fokozatig terjedő végrehajtását szabályozták, így pl. az 1768-ban kiadott Constitutio criminalis Theresiana négy fokozatot szabályozott. A fokozatok azonban nem voltak egységesek. Alkalmazták pl. a következő négy fokozatot: I. hüvelykszorító /compressio digitorum/, II. spanyolcsizma /ocrea Hispanica/, III. megkötözés /funiculatio/, IV. égetés /ustio/. A hajdúkerületi törvényszék a közbenszóló ítéletben mindig meghatározta, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésének beismerése, vagy további bűncselekmények „kivallása”, illetve tettestársak megnevezése végett a tortúra hány grádusának elszenvedése alatti vallatásra ítéli a vádlottat, de arra, hogy ezt milyen módon kell végrehajtani, utasítást nem adott. Ha vádlott magasabb életkora, vagy testi alkata indokolta, a törvényszék a kínvallatás elrendelése előtt véleményt kért a kerületi orvostól, hogy a tortúra, illetve annak hány fokozata hajtható végre rajta. A hóhér általi végrehajtáshoz a törvényszék két tagját rendelték ki s ők a kínvallatásról készített jegyzőkönyvben csak azt rögzítették, hogy az egyes fokozatok alatt a vádlott beismerő vallomást tett-e a-vagy tagadott. Mivel a vádlottak döntő többsége mind a nyomozás során, mind pedig a törvényszék előtti újra kikérdezésekor - kényszer nélkül - beismerő vallomást tett, tortúra alatti vallatás elrendelésére igen ritkán került sor, utoljára 1776-ban. Az 1757-től 1776-ig megmaradt 313 elsőfokú büntető ügyben a vádlottak száma összesen 442 volt, s 24 37-40,cikkelyek.
