A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
32 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... 14. A városi tanács 1750. november 26-án hozott ítéletében megállapította, hogy Halász Erzsébet „gyakorlott paráznaságáért és házastársának hitetlenül elhagyásáért a Trip. Partis I. Tit /ulus/ 105, Szerint fövételre volna méltó”. Mivel azonban 1750. november 9-én férje a tanács előtt megbocsátott neki, „élete megmarad. Hanem Mester /hóhér/ által a vesszözésnek teljes számával megverettessék”. Az ügyész a házasságtörés mellett „tilalmas eszközökkel éléssel” is megvádolta az asszonyt. Ezzel kapcsolatban az ítélet azt tartalmazza, hogy akasztott ember nála talált kötele és testének borda tétele miatt, „mivel cselekedetét önként megvallotta, kívánságára fixcalis Úramnak a tortúra nem adiudicaltathatott. /Kiemelés tőlem N.S./ Mindazonáltal, hogy a keresztényeket irtóztató gonosz cselekedete is büntetlen ne maradion, minek előtte megverettetnék, a Város utcáin, járom tétetvén a nyakába, meghordoztatik és Város határáról proscribáltatik” /kitiltatik/. 19 A közgyűlés jegyzőkönyvbe bejegyzett ítéletből mindössze eny- nyi tudható meg, a perjegyzőkönyv pedig nem található. A bűnvádi eljárások nyomozati iratai között azonban megmaradt a böszörményi születésű, 30 éves, férjes vádlott kihallgatásáról Szoboszlón az 1750. szeptember 24-én felvett jegyzőkönyv. Vallomása szerint Kenderesen csapiáros foglalkozású férje „sokat mocskolta”, a hatóság pedig meg- kalodázta és rabsággal is fenyegette, ezért is jött el Kenderesről Vajda István 18 éves szolgával. Az úton hozzá kétszer volt köze. Azt akasztott ember kötelét Matyi Lászlóné kenderesi kondás feleségétől kapta azzal, hogy ha azt magánál tartja, az emberek úgy mennek majd a csapszékbe bort inni, mint ahogy mentek az akasztott embert nézni. Az akasztott ember szívét pedig azért adta neki, hogy ezt egye egy hordó borba, „minden hónapban egy-egy szem borssal újítsa és feletszövegben hivatkozott Kithonits János II. Mátyás jogügyi igazgatója volt. Korszak- alkotó nagy müve: Directio methodica processus judiciarii juris consvetudinari inclyti regni Hungáriáé. /1619/ Kászoni János lefordította magyar nyelvre és Rövid igazgatás a nemes Magyarországnak és hozzá tartozó részeknek szokott törvénvfo- lvásairól c. /Lőcse, 1650/ munkájában közre adta. Kithonits művét 1701.ben a Debreceni Nyomda is kiadta latin nyelven. L. Benda Kálmán-Irinvi Károly: A négyszász éves Debreceni Nyomda 1561-1961. /Bpest, 1961/ 338. 19 Uo. HBML. H.szoboszló közgyűlési jegyzőkönyvei. 3.k.454-455. _____________
