A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben

32 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... 14. A városi tanács 1750. november 26-án hozott ítéletében megállapította, hogy Halász Erzsébet „gyakorlott paráznaságáért és házastársának hitetlenül elhagyásáért a Trip. Partis I. Tit /ulus/ 105, Szerint fövételre volna méltó”. Mivel azonban 1750. november 9-én férje a tanács előtt megbocsátott neki, „élete megmarad. Hanem Mes­ter /hóhér/ által a vesszözésnek teljes számával megverettessék”. Az ügyész a házasságtörés mellett „tilalmas eszközökkel élés­sel” is megvádolta az asszonyt. Ezzel kapcsolatban az ítélet azt tartal­mazza, hogy akasztott ember nála talált kötele és testének borda tétele miatt, „mivel cselekedetét önként megvallotta, kívánságára fixcalis Úramnak a tortúra nem adiudicaltathatott. /Kiemelés tőlem N.S./ Min­dazonáltal, hogy a keresztényeket irtóztató gonosz cselekedete is büntetlen ne maradion, minek előtte megverettetnék, a Város utcáin, járom tétetvén a nyakába, meghordoztatik és Város határáról proscribáltatik” /kitiltatik/. 19 A közgyűlés jegyzőkönyvbe bejegyzett ítéletből mindössze eny- nyi tudható meg, a perjegyzőkönyv pedig nem található. A bűnvádi eljárások nyomozati iratai között azonban megmaradt a böszörményi születésű, 30 éves, férjes vádlott kihallgatásáról Szoboszlón az 1750. szeptember 24-én felvett jegyzőkönyv. Vallomása szerint Kenderesen csapiáros foglalkozású férje „sokat mocskolta”, a hatóság pedig meg- kalodázta és rabsággal is fenyegette, ezért is jött el Kenderesről Vajda István 18 éves szolgával. Az úton hozzá kétszer volt köze. Azt akasz­tott ember kötelét Matyi Lászlóné kenderesi kondás feleségétől kapta azzal, hogy ha azt magánál tartja, az emberek úgy mennek majd a csapszékbe bort inni, mint ahogy mentek az akasztott embert nézni. Az akasztott ember szívét pedig azért adta neki, hogy ezt egye egy hordó borba, „minden hónapban egy-egy szem borssal újítsa és felet­szövegben hivatkozott Kithonits János II. Mátyás jogügyi igazgatója volt. Korszak- alkotó nagy müve: Directio methodica processus judiciarii juris consvetudinari inclyti regni Hungáriáé. /1619/ Kászoni János lefordította magyar nyelvre és Rövid igazgatás a nemes Magyarországnak és hozzá tartozó részeknek szokott törvénvfo- lvásairól c. /Lőcse, 1650/ munkájában közre adta. Kithonits művét 1701.ben a Debreceni Nyomda is kiadta latin nyelven. L. Benda Kálmán-Irinvi Károly: A négyszász éves Debreceni Nyomda 1561-1961. /Bpest, 1961/ 338. 19 Uo. HBML. H.szoboszló közgyűlési jegyzőkönyvei. 3.k.454-455. _____________

Next

/
Thumbnails
Contents