A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 301 kinek polgármesteri kormányzó pálcája alatt élte át Debrecen a múlt század utolsó negyedét. Tréfásan „podesztá”-nak is nevezték, kivált mióta Fiúmé városa díszpolgári oklevéllel tisztelte meg őt. Mostani sok nyomorúságunkhoz képest boldog aranykorszak volt ez. Simonffy idejében Debrecen fejlődése, a XIX. század eleje óta harmadszor vett erőteljes új lendületet. A debreceni polgár évtizedeken keresztül csak híréből ismerte a „községi pótadót”. A házipénztárnak olyan jól ment a dolga, hogy Szabó József főszámvevő (egy időben politikai lapot is szerkesztett) - kinek nemhogy súlyos deficitek miatt főtt volna a feje - csak úgy dugdosta-rakosgatta félre, neki tetsző ideák megvalósítására a felesleges jövedelmeket. Civis és finánc előtt éveken keresztül gondosan eltitkolt jövedelmekből (ma már megsúghatom: főképpen a város által bérelt fogyasztási adókból) néhány százezer forint gyűlt így össze takarékbetétekben.69 Ezekből épültek egyebeken kívül a nagyerdei nyári lakások is. Ezeknek a megtakarított titkos jövedelmeknek egyrészét szánta polgármesterünk és főszámvevőnk a városházának második emelet rárakásával leendő bővítésére, őrtoronnyal díszítésére, méltóságosabbá tételére. Ez által maradandó emléket akartak ők állítani a közeledő milleniumnak is. E füstbe ment becsületes jó szándékot ismertetem most már. A városi tanács 1888 elején (febr. 20.) tárgyalta legelőször a városháza építését.70 Ilyen különös panaszt is foglaltak jegyzőkönyvbe akkor, hogy több városi tisztviselő (t. főorvos, ügyész, erdőmester, tanácsnokok, árvaszéki ülnökök) a városháza szűk volta miatt saját költségén bérelt magánlakását71 kénytelen hivatali helyiségül használni. Pedig 1872 óta, a városi törvényszék államosítása következtében megszűnt a városházának ősi „törvényház jellege”; csak keleti szárnyának földszintjén maradt meg azután is pár évtizedig a kir. ügyészségi börtön. A városházán még sem fértek el a város népesedő hivatalai. A tanács megbízta tehát Simonffy polgármestert, hogy Gerster Kálmán budapesti műépítésszel tájékoztató tervet, költségvetést dolgoztasson ki. Három év múlva Szabó József főszámvevő azzal lepi meg a közönséget, hogy a városháza építéséhez szükséges költség, kereken 69 Például 1891 elején városháza építésére egyszerre 42,904 irtot, 1893. évben városháza bútorzására 10,000 forintot tettek takarékpénztárba. 70 Tan. hat. 1360-1888. írsz. 148-1888. 71 Akkor még nem adott a város lakpénzt tisztviselőinek.
