A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
290 Radies Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története. Az idő vasfoga lassankint megrágta az öreg városházát. Százados falai, boltozatai megrepedeztek; tetőgerendái elkorhadtak. A rozoga épületnek sem terjedelme, sem beosztása nem elégíthette ki már az ország egyik legnépesebb városának igényeit; dísztelensége, ütött-kopott állapotja sem illett Debrecen szab. királyi városi rangjához. A városi tanács 1780-tól fogva többízben panaszolkodott felterjesztéseiben az udvari kamara előtt a városházának mindinkább hasznavehetetlenné válásáról és esedezett, hogy engedtessék meg új székház építése. Tervek, költségszámítások készültek is. így Hoffmann János váradi 1783-ban 44,189, Rachbauer József debreceni építőmester 1793-ban 70941 rh. forintos építkezés tervét mutatta be. Az egykori Tolnai palota néhány emeleti szobája Cegléd ucca felől 1800 körül összeomlott; a Tar-ház falai, a városháza északi részén, megrepedeztek. A választott hites közönség 1800 júl. 30. és aug. 4-én tartott gyűlésében, Meszéna Sándor polgármester, Böszörményi Pál tanácsnok jelentésének40 41 meghallgatása után, az udvari kamara építésigazgatóságának véleményével szemben kimondotta, hogy már az emeletig elsalétromosodott roskadozó falakat megtartani nem érdemes, megjavítani nem lehet, hanem új városházát kell építeni, mégpedig csinosságra, kényelemre, tűzbiztonságra való tekintetből négy ucca felé nézőt. Ugyanezért elhatározták, hogy esküit Meleczky János kelet felöl szomszédos telkét uccanyitás végett megveszik; meg is vették; az északi oldalon, a lebontandó paplanos szín udvarán, a hajdani Herpaynételken keresztül, Margitay György szomszéddal megegyezvén, szintén szekérrel járható uccát nyitnak.4 Az 1802. évi gyászos emlékű nagy tűz után a városi tanács Péchy Mihály genie-corps majorral, a Nagytemplom és kollégium tervezőjével kezdett tárgyalni a városháza új onnan építése felöl. Péchy vállalta is a tervezést. Az épület méltóságosabbá tétele végett a nyugati és déli hosszú homlokzatra az első emelet fölibe alacsony szobákkal attikát ajánlott; a nagytanácstermet a Piac felé négy ölnyi kiszökéssel, szabadonálló kőoszlopokkal, a boltokat pedig a régi városháza homlokzatát dísztelenítő félereszek helyett, Piac és Cegléd felől tágas előfolyosóval tervezte. Péchy ideája volt a déli és északi szekérkapu és a nyugati front díszes főbejárata. A költséget százezer 40 Jel. 1800: 224. 41 Prot. Pol. 1800: 371. és 1801: 39. sz.
