A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
259 közös gazdaságban. A megoldást abban látták, hogy át kell térni azokra az ösztönzési módszerekre, amelyekkel megvalósítható a tagság anyagi érdekeltsége. „ A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő bevált munkadíjazási és jövedelemelosztási módszerek szélesebb körű elterjesztését. ”40 A PB e határozatát annak idején mindössze a megyei és járási pártbizottságok, a földművelésügyi és a pénzügyminiszter, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke kapta meg. Ebből nemcsak az következett, hogy eme fontos döntésre csak az utóbbi években kibővült kutatási lehetőségek révén derült fény, hanem az is, hogy a dogmatikus nézeteket valló helyi vezetés miatt sok helyütt csak megkésve érvényesült a hatása. Ezt példázza Hajdú-Bihar megye esete is. A Megyei Pártbizottságon 1960. február 22-én lezajlott egy tanácskozás, ahol a járási, városi pártbizottsági titkárok a tanácselnökökkel együtt a részes művelés ellenében foglaltak állást. „A részesművelést elítéljük, mint a szocialistajövedelemelosztás elvével összeegyeztethetetlen módszert.”41 A Hajdú-Bihar megyei párt- és tanácsi vezetés egyetértett abban is, hogy területükön a részes műveléssel kapcsolatos legfőbb veszélyt az un. nádudvari módszer jelenti.42 A nádudvari Vörös Csillag téesz- ben a leginkább munkaigényes növények esetében ( pl. kukorica, cukorrépa, burgonya, stb.) az elvégzett munkáért járó munkaegységen felül a termés egy előre meghatározott hányadát (10-20%-át) is odaadták a növényápolásban, betakarításban résztvevő tagoknak. Éppen az utóbb említett sajátosság miatt a megyei vezetés ezt a munkadíjazási formát egyértelműen részesmüvelésnek tartotta. Továbbterjedésének megakadályozására „blokád” alá vették a tsz-t. Egyrészt korlátozták, hogy tapasztalatcsere címén termelőszövetkezeti vezetők látogassanak a szövetkezetbe, másrészt pedig a nádudvari tsz vezetőit Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 40 MÓL 288.f 5/170.á.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1960. február 16-i üléséről. 41 HBML. I.f2.fes. 1960. 49.ö.e. 8.d. Jegyzőkönyv az 1960. február 22-én megtartott tanácskozásról. 42 Az ún. nádudvari módszerről bővebben lásd: Bíró Ferenc-Kovács Zoltán: A munkadíjazás és jövedelemrészesedés rendszere és alkalmazása termelőszövetkezeteinkben. Bp. Kossuth Könyvkiadó, 1964. 82-89.; Cserkúti-Gazdag-Szabó: A nádudvari Vörös Csillag Tsz gazdálkodási módszerei. Bp. Mezőgazdasági Kiadó,1965.
