A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
260 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... figyelmeztették arra, hogy jövedelemelosztási módszerüket más tsz- eknek ne adják tovább. A „blokád" bevezetésére egy korabeli jelentés szerint azután került sor, hogy 1960 május végén Nádudvaron 145 termelőszövetkezeti vezető részvételével tapasztalatcserét szerveztek. S annak ellenére, hogy a Megyei Tanács mezőgazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese „a tapasztalatcsere előtt nyomatékosan hangsúlyozta, a részes művelést ne tanulják meg”, a nádudvari találkozó elősegítette a terjedését. A biharkeresztesi, berettyóújfalui, derecskéi járásban, ahol addig nem alkalmazták, igen gyorsan elterjedt.43 A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának havi jelentéseiből kiderült, hogy a nyári növényápolási valamint betakarítási munkák közeledtével egyre erőteljesebben jelentkezett a tagság törekvése a részes művelés bevezetésére.44 45 E nyomást érzékelve módosult a megyei vezetés álláspontja. A követendő irányvonalat 1960 június közepén a megyei tanácselnök így határozta meg. „A részes műveléssel kapcsolatban igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy fel kell lépni ellene. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ez kapitalista csökevény, de jó néhány helyen az emberek szocialista öntudata elmaradt az általuk megtett lépéstől, vagyis beléptek a tsz-be, de ezzel még nem lettek szocialista típusú parasztemberek. Ezért ebben a kérdésben, most az átmeneti időszakban elvi engedményeket kell tenni. Most az a fontos, hogy a növényápolást elvégezzék ... A jövő évben harcot indítunk a részes művelés ellen. Ebben országos állásfoglalásra is szükség van. Az idén tehát mint szükséges rosszat megengedjük de kifejezésre juttatjuk hogy nem vagyunk hí■ „45 vei. A Hajdú-Bihar megyei vezetés által sürgetett országos állásfoglalás nem sokáig váratott magára, viszont jelentősen eltért attól, amit a megyei irányítószervek vártak. A Központi Bizottság 1960. október 29-i ülésén az alábbi igazodási pontokat jeltölték meg. „A közös gazdaság megszilárdítása és fejlesztése érdekében a szövetkezeti tagság politikai öntudata fokozásának mindennapos feladata mellett gondot kell fordítani az anyagi érdekeltség helyes érvé43 HBML. XXIII. 2.14.k, Jegyzőkönyv HBMT. VB.1960.június 14-i üléséről. 44 HBML. l.f. 2.fcs. 1960. 52.ö.e. 8.d. Havi jelentések az MSZMP KB Mezőgazda- sági Osztályának a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. (MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottság Mezőgazdasági Osztálya) 1960. június 8., július 7. 45 HBML. XXIII. 2.14.k. Jegyzőkönyv a HBMT. VB. 1960. június 14-i üléséről.
