A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
258 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... io küldött szét véleményezésre. A megyéktől beérkezett észrevételekből megállapítható, hol viszonyultak jobbról, ill. balról a KB Mező- gazdasági Osztály által képviselt agrárpolitikai irányvonalhoz. A „skálán” valahol középütt foglalt helyet reagálása szerint a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság.38 39 Helyeselték, időszerűnek tartották a fentről jövő kezdeményezést, ugyanakkor bizonyos kérdésekben eléggé merevnek bizonyultak. Nem értettek egyet például olyan módszerek propagálásával, amelyek a munkaegység-rendszer kikapcsolásával javasolták megoldani a munkák díjazását és a jövedelem elosztását. A részes műveléssel kapcsolatban még keményebben fogalmaztak. Mivel még átmeneti alkalmazásával sem értettek egyet, így azt javasolták, hogy ne szerepeljen a KB Mezőgazdasági Osztály ajánlásai között. Az indokuk az volt, hogy a megye területén harcot kell folytatni e módszer visszaszorítása érdekében, és ha egy KB vagy PB határozatban megjelentetnék, illetve javasolnák a tsz-ek felé, akkor az azt jelentené, hogy ők többé nem tudnák megakadályozni e módszer széleskörű elterjedését. Az 1960-as esztendő fejleményei hamarosan igazolták a Hajdú-Bihar megyei vezetés aggodalmait. A Politikai Bizottság 1960. február 16-i határozatával, valamint a már említett minisztercserével a szövetkezeti politikában olyan fordulat következett be, mely előmozdította, hogy a legfelső szinten felvállalják azt a problémakezelést, amely a tsz-ek szintjén, helyileg már bevált, s lényegében az anyagi ösztönzők aktivizálásáról szólt. Ez a fordulat, mely eddig teljességgel elkerülte a szakirodalom figyelmét, az 1960-as évekre vonatkozóan lényegében meghatározta hogyan viszonyult az MSZMP vezetés az agrárszféra problémáihoz. Az 1960-as irányváltás lényege az a felismerés volt, hogy a tsz- eknél kialakult munkaerőhiány s munkafegyelmi gondok fő okát a tagok érdektelenségében jelölték meg. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy adminisztratív korlátozásokkal valamelyest mérsékelni lehet ugyan a mezőgazdasági munkaerő elvándorlását, azt viszont már nem lehet elérni, hogy a tsz-ben maradók szorgalmasan dolgozzanak a 38 MÓL 288.f. 28/1960/2.á.e. Javaslat a termelőszövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozására, a különböző munkadíjazási és jövedelemelosztási módszerek alkalmazása által. 1960. január 29. 39 MÓL 288.f. 28/1960/2.ö.e. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának feljegyzése "A termelőszövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozása a különböző munkadíjazási és jövedelem elosztási módszerek alkalmazása által" című anyaghoz.
