A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
254 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... zése érdekes „kaméleon-reakciót” eredményezett a szövetkezeteknél. Ez annyit jelentett, hagy a gazdaságok többsége ügyesen „színt váltott”, s az addigi kezdeményezéseik lényegi vonásainak megmentésére törekedve, azokat új - a párt és állami irányítószervek elvárásaihoz igazodó, tetszetős - „ruhába” öltöztette. A termelőszövetkezeti munkadíjazás palettája ilyen módon igen sokszínűvé vált. A téeszeknél az alábbi főbb munkadíjazási módozatok jelentkeztek: munkaegység-rendszer sommás szakmányelszámo- lással, munkaegység-rendszer eredményesség (hozamok) alapján való munkaegység premizálással, munkaegység melletti nagymértékű természetbeni premizálás, forintegység rendszer.30 Ez a felsorolás rámutat a legfőbb közös jellemzőre, vagyis arra, hogy mindegyik változat alapját valamilyen módon a munkaegység-rendszer képezte. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek ilyen módon akarták demonstrálni azt, hogy a kapitalista csökevénynek titulált részes művelés és a napszámbért idéző készpénzfizetés helyett valami kevésbé gyanúsat alkalmaznak. A Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetekben legelterjedtebbé a különféle premizálási formákkal kiegészített munkaegység vált. Helyenként az eredményességi munkaegységet is bevezették.31 Ez utóbbi forma lényegét tekintve, hozam vagy végtermék szerinti munkadíjazást jelentett. Megtervezték ugyanis az élőmunkaráfordításokat munkaegységben, a termelőegységenkénti hozamokat pedig mennyiségben ( q-ban, hl-ben, stb. ), s a kettő hányadosából megállapítható volt a megtermelt minden egyes q, hl, stb. termék után jóváírható munkaegységek száma. E munkadíjazási formánál a fölöslegesen végzett, a termelést nem növelő munkák nem kerültek elismerésre, ami arra ösztönözte a tagokat, hogy a szükséges munkákat a tőlük telhető legjobb minőségben és a legmegfelelőbb időben, vagyis úgy és akkor végezzék el, amikor ezeknek a legnagyobb a termelést fokozó hatásuk. Ugyanakkor e rendszer kedvező hatása a maga teljességében csak az egyéni munkahelyeknél érvényesült. A Hajdú-Bihar megyei tsz-ek 30 MÓL 288,f. 28/1958/14.ö.e. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalap- szabálya és az attól eltérő rendszerek, valamint az egyszerű szövetkezeti formák üzemi vizsgálata. 31 HBML. XXIII. 2. 7.k. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladata Hajdú-Bihar megyében. (HBMT. VB. Mezőgazdasági Osztály} 1958. január 24. HBML. XXIII. 2. 9.k. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1957/58. évi zárszámadásáról. (HBMT. VB. Mezőgazdasági Osztály) 1959.január 20.
