A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
249 pénzbeni részesedés után egyforma volt az adókulcs. {Ráadásul a természetben kiosztott részesedést 1957-ben még a korábbi beadási áron számolták el.) Figyelembe kell venni azt is, hogy a háztáji gazdaság megengedett földterülete nem volt arányban a háztáji állatállomány nagyságával. Emiatt a tagság azon részénél, mely rendelkezett megfelelő ólakkal, istállókkal, erős törekvés mutatkozott arra, hogy a háztáji állatállomány takarmányszükségletét, javarészt a közös gazdaság terméséből szerezzék meg. Éppen ezért terjedt el a termékrészesedés főképp a takarmánynövények (kukorica, szálastakarmány, stb.} termelésében. A meghatározott hányad szerint végzett részesmunka s a hozzá kapcsolódó egyéni-családi területfelosztás sok előnnyel járt, s fontos stabilizáló szerepet töltött be a továbbműködő, ill. újjáalakult szövetkezetek életében. A tsz vezetése a családi részesművelésre kiadott föld révén ugyanis be tudta kapcsolni a korábbi „papiros” tagok és családtagok, főleg asszonyok egy részét, s ezáltal elérte, hogy a sok kézi munkát igénylő növényápolási, betakarítási munkákat időben és jól végezzék el. Az 1957 áprilisi, országos tsz-felülvizsgálatba illeszkedő Hajdú-Bihar megyei felmérésről készült jelentés vonatkozó részlete így szólt. „Az eddigi tapasztalat szerint a termelőszövetkezeti tagok az elvállalt terület munkáira az egész családot mozgósítják, amelynek következtében jelenleg munkaerőhiány nem mutatkozik, illetve a munkaerő helyes aránya megvan. Ezzel egyidejűleg a szövetkezetekben a munkafegyelem is javult.”19 A részes rendszerek mellett a termelőszövetkezeti jövedelemrészesedés másik vonulatát az időbéres megoldások jelentették, melyeknél a munkateljesítmény mérésének alapja az eltöltött munkaidő {nap, óra} volt. „A tsz-ek által kidolgozott alapszabályokban....általános volt, hogy a munkaegységet vagy munkanappal, vagy egyes tsz-ekben ún. pontokkal helyettesítették, vagy egyszerűen a munkát nem is értékelték, hanem a tag a termelt termés egy bizonyos százalékát kapja (40-60 %-ig).”20 A termelőszövetkezet a teljesített munkaórákra, ill. munkanapokra - gazdasági erejétől függően - igyekezett havonta készpénzelőleget fizetni. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 19 HBML. l.f. 2.fcs. 1957. 31.ö.e. 3.d. Jelentések a tsz-ek szervezeti helyzetének felülvizsgálatáról. 1957 április-május 20 U.o.
