A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
250 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... A tagság egy részének törekvései tehát arra irányultak, hogy a közösből származó jövedelmük minél nagyobb részét, s helyileg szokásos napszámbérhez közelítő előleg formájában, a fennmaradó csekély hányadot pedig év végén, egyfajta nyereségrészesedésként kapják meg. Ilyen esetek leggyakrabban ott fordultak elő, ahol a tagság jórészt volt gazdasági cselédekből, vagy napszámosokból került ki. Ezek az emberek a múltban megszokták a munkabér jellegű jövedelmet, s mivel nem igazán volt vérükben a gazdálkodás, hajlottak arra, hogy a szövetkezetben is alapvetően munkavállalóként kapják jövedelmüket. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezeti és működési viszonyait érintő, 1956 októbere után bevezetett változások feltárását igencsak megnehezíti, hogy csupán csekély hányaduk lett írásban rögzítve. A hivatalos jóváhagyásra felterjesztett alapszabály-módosításokra a járási mezőgazdasági osztályokon nem fordítottak túlzottan nagy figyelmet. Egyrészt - a már említett nagyarányú leépítés miatt - alig maradt emberük a tsz-ügyekre, másrészt pedig a passzivitás, az időhúzás mögött az is megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási szervek számára nem volt egyértelmű hogyan viszonyuljanak a téeszek kezdeményezéseihez. Az ügyintézés lassúságát tapasztalva a tsz- ek nem látták értelmét, hogy a megújított alapszabály hivatalos elfogadtatásával vesződjenek. A kutatómunkát az is nehezíti, hogy az idő előrehaladtával a különféle tsz-felülvizsgálatok során a szövetkezetek mind kevesebbet vallottak be helyi megoldásaikból. Ez az óvatosságukat és a gyanakvásukat tükrözte. 1957 tavaszától ugyanis a termelőszövetkezeti. kezdeményezések addigi, döntően pozitív megítélését egyre gyakrabban bíráló, elítélő vélemények váltották fel. Jól nyomon követhető ez a váltás a korabeli napi és szaksajtóból. 1957 áprilisában a „Szabad Föld” hasábjain már érezhetővé vált a „hüvösödő légkör”. „Megfontolatlanul, heves felbuzdulástól vezettetve számos termelőszövetkezetben - mint rosszat - elvetették a mintaalapszabály több olyan pontját is, amelyről pedig minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy helyes és a mostani viszonyaink között nem tudunk helyébe jobbat állítani. Egyik ilyen pont a munkaegysé
