A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
a termék elállítására előírt munkanapok ellenértékét közvetlenül és minél rendszeresebb időközökben kapja meg. A másik oldalon, a tsz érdeke olyan ösztönzési szisztémát igényelt, hogy a tag közvetlenül érdekelve legyen a termelés minőségének fokozásában, a hozamok növelésében és az önköltség csökkentésében. A korábbi tapasztalatok - mint utaltunk rá - egyértelművé tették, hogy a munkaegységrendszer keretében a tag alapvetően a minél nagyobb, mennyiségileg mért munkateljesítmény elérését tartja szem előtt, s a minőségi munka- többlet végzésére csak akkor hajlandó, ha annak eredményében közvetlenül részesedik. Ezek a főbb motivációk húzódtak meg a termelőszövetkezetek kezdeményezései mögött a vizsgált időszakban. Ugyanakkor a tényleges lehetőségeiket, mozgásterüket nagymértékben behatárolta közgazdasági környezetük. Eltörölték ugyan a kötelező beszolgáltatást és a felvásárlási árak emelésére is sor került, viszont a tsz-ek gazdálkodási környezetének számos egyéb kötöttségén nem változtattak. Ráadásul nem törölték el a maradék-elvű jövedelemelosztást sem. Mindezek együtthatásaként a tagok ösztönzését a szövetkezetek csak a természetbeni részesedésre alapozhatták. 1956-1957 fordulóján a megye téeszeinek többsége a közvetlen terméseredményből, részes alapon osztozkodó rendszerekre tért át. „Az ellenforradalmi események után a termelőszövetkezetek mintegy felében részes és százalékos alapon való jövedelemelosztás vált divattá,...” 18 A későbbiekben is ezek maradtak a legnépszerűbbek. E formánál ugyanis a tagok által egyénenként (esetleg kisebb-nagyobb csoportonként) elárt termés lett az alapja a munkateljesítmény mérésének és a közvetlen jövedelemelosztásnak is. Felmerülhet a kérdés, miért terjedt el ennyire a részes művelés a téeszekben? Egyrészt szerepet játszott, hogy a megmaradt tsz-tagság körében - korábbi termelési tapasztalataikból adódóan - nagy hagyománya volt a részesmunkának. Másrészt a szabadpiaci értékesítésben rejlő lehetőségeket kihasználva a tagoknak előnyösebb volt a termény- , illetve termékrészesedés, mint a pénzrészesedés. 1957 folyamán a tsz-ek, jövedelemadó rendszere is ilyen irányban befolyásolta a szövetkezeteket, mégpedig azáltal, hogy mind a természetbeni, mind a 248__________________Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági... 18 HBML. XXIII. 2. 6.k. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1956/57. évi zárszámadás készítéséről. (HBMT. VB. Mezőgazdasági Osztály} 1957. november 14.
