A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
225 termőképességére, a beadással járó túlkapások és kényszerítő intézkedések hátráltatták a termelés fejlődését.9 Volt olyan földterület ami 1945-1960 között többször cserélt gazdát. 1948-1955 között közel 10000 hold földet „ajánlottak fel” a gazdák az államnak Hajdúböszörményben. A működő termelőszövetkezet támogatása már nem volt olyan fontos a vezetés számára, mint az új tsz. létrehozása. Pedig a tsz-ek rendkívül rossz eszközellátottsága, a tagok többségének élelmezési és ruházkodási gondjai szinte taszították az embereket a termelőszövetkezetektől. A parasztság nem akarta megismerni a szovjet típusú tsz-eket, csökönyösen ragaszkodott az egyéni gazdálkodáshoz. A középparasztság tartózkodását nem sikerült feloldani, csak elvétve fordult elő, hogy középparaszt kérje felvételét a termelőszövetkezetbe. A rendszer ezt a magatartást a módosabb parasztság káros befolyásával magyarázta és még szorosabbra fonta a gazdasági hurkot a 25 holdon felüliek nyaka köré. A Városi Tanács 1952-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a következőket jelentette:10 25 holdon felüliek az 1952.évi gazdalajstrom alapján 326 fő. Ebből helyben lakók száma 332. Földbirtokuk összterülete 1948. előtt 13738 kát. Hold. Földbirtokuk összterülete 1952-ben 5025 kát. hold. Eredetileg a „kuláklistán” 357 fő szerepelt, de a kishaszonbérletbe kiadott és az állam által elvett földterületek nem tették egyértelművé a „kulákká” nyilvánítás határát, mert volt olyan gazda is a listán, akinek csak 15 hold volt a nevén, a többit családtagok nevére íratta, vagy kiadta idegeneknek kishaszonbérletbe. Ezt az eljárást a Megyei Tanács törvénytelennek nyilvánította és a rendelet kijátszásának tekintette. Elrendelték, hogy a családtagok beadási könyvét be kell vonni és a családra együttesen kell kivetni az ötszörös, „kulákkulcs” utáni beadási kötelezettséget. Elrendelték továbbá, hogy a gazdák nem köthetnek kishaszonbérleti szerződést a Járási Tanács jóváhagyása nélkül. Ezek az eljárások mind a rendszer túlkapásai közé sorolhatók, melyek a lakosság szabadságjogait törvénytelenül korlátozták. 9 Fazekas Béla: Mezőgazdaságunk a felszabadulás után. 220. Az átszervezéssel járó tulajdonváltozások, a beadással járó túlkapások, kényszerítő intézkedések hátráltatták a termelés fejlődését. 10 HBML. HbFl. XXII. 502/b. 2,d. Jelentés a KSH elnökének 466/1952. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV
