A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
226 Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ... A hagyományos paraszti gazdálkodás megszüntetése sok problémát vetett fel Hajdúböszörmény kis- és középparasztsága életében. Akik a beszolgáltatási kényszer hatására léptek a tsz-be, sajnálták földjüket, a gazdasági hátteret, kialakult életformájukat. Sokan sorscsapásként élték meg a belépést. Az 1953 júniusi határozat után Az erőltetett termelőszövetkezeti mozgalom miatt a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődésében 1949 után egyenetlenségek és zökkenők voltak. A gazdag parasztság jelentős részének felszámolása, visszaszorítása, a középparasztság visszahúzódása a mezőgazdasági termelésben és a termelőerők fejlesztésében, visszalépést eredményezett. Az illetékes vezető szervek szinte figyelmen kívül hagyták a termelésben döntő súllyal szereplő egyéni gazdaságokat. Nem biztosították számukra a szükséges eszközöket, műtrágyát, hitelt stb. A mezőgazdasági politika megvalósítása során az egyéni gazdák mostoha sorsra jutottak. A termények beszolgáltatási árait olyan alacsonyan tartotta a Rákosi-rendszer, hogy a termelő fillérekért volt kénytelen odaadni termésének legalább kétharmad részét. Különösen felszínre kerültek a gondok a MDP 1953. évi júniusi határozata után. A Központi Vezetőség elemezte az elmúlt évek politikai és gazdaságpolitikai helyzetét, hibáit, ajánlásokat tett az országgyűlés és a kormány számára: helyre kell állítani a törvényességet; tartózkodni kell a termelőszövetkezeti mozgalomban az erőszak alkalmazásától; gondoskodni kell a lakosság életszínvonalának folyamatos emelkedéséről; módosítani kell az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének arányait; biztosítani kell a mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztésének lehetőségét. Az elvi döntéseket konkrét intézkedések követték. így eltörölték a terménybeszolgáltatási hátralékokat, kártérítéseket, bírságokat, csökkentették a beszolgáltatási kötelezettségeket, majd több évre előre megkapták a közös és kisparaszti gazdaságok a beszolgáltatási irányszámokat; jelentősen mérsékelték az adókat, korábbi hátralékokat engedtek el, csökkentették a gépállomások munkadíjait; megszüntették a kuláklistákat; az állami tartalékfóldekből lehetővé
