A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
161 vezője Zichermann Mihály kir. mérnök, aki a zárt csatornát téglafalazat közé emelt téglaboltívvel tervezi.19 Ez volt az a csatorna, amely miatt a piacutcai nagyhidat elbontják s amely a Miklós utcán vezetett ki a Tóczóba. A reformkor diétái már az 1836/37. évi ülésszakon foglalkoznak a közlekedés szükséges fejlesztésével s megszavazzák a XXV. törvényt, amely 13 vasúti vonal létesítését jelöli ki. Ezek közül mindössze a Pozsony-nagyszombati lóvasút építése kezdődik el. A Pestdebreceni vasút építésére ugyan a helytartó tanács már 1838. április 3- án adja ki az engedélyt, a Rotschild báró által szervezett vasúti társaság elnöke, Ullman Móric szorgalmazására csak 1844-ben jön létre a szerződés a vasút-társaság és a közlekedési tárca között. Köztudott az, hogy Széchenyi István ellene volt a Debrecenbe vezető vasútnak. A közbejött forradalom és szabadságharc eseményei elodázták a vasútépítést, annak ellenére is, hogy 1848-ban törvénybe iktatták Széchényinek a "közlekedésül" rendelkező törvényjavaslatát. Az 1846. július 15-én megnyílt Budapest-váci vonal után a Magyar Középponti Vasút vonalaként 1847. szeptember 1-én átadják a forgalomnak a Budapest- Cegléd-szolnoki vonalszakaszt s még az évben elkezdik a Szolnok és Debrecen közötti vonalat építeni. A szabadságharc bukása miatt az építés szünetel s csak 1850-ben veszi át az építkezést az Osztrák Államvasutak. Végülis 1857. november 19-én befut Debrecenbe az első gőzvonat. E vasutak megépítésével kezdetét veszi a hazai vasútépítési láz, amely csaknem a századfordulóig tart, miközben az útépítés terén alig történik valami. Talán azért is, mert Széchenyi, említett röpiratá- ban igencsak visszafogottan szól az útépítések jelentőségéről, mondván, hogy ahol e kőutakra éppen a legnagyobb szükség lenne, ott kiépítésük oly nagy költségekkel jár, hogy azok helyett "...lóerőre készült vaspályákat bizonyára kiállíthatni...". Csakis a külföldi példáknak és gyakorlatnak, elsősorban I.L.Mac Adam újításának lesz olyan hatása, amely serkenti a hazai kőutak kiépítését. Debrecennek féltveőrzött "szabadsága" a Bach-korszak alatt megszűnik ugyan, de a város élére kinevezett polgármesterek jelentős fejlődést hoznak a városnak. Csorba János pl. 8 évi polgármesteri működése során rendezi a város zilált pénzügyeit, Tűzoltóságot szervez és "tűzoltó-gépet" szerez be. Újabb tégla- és cserépgyárat alapít, folytatja a város csatornázását, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 19 HBML Térképtár DvT 557.
