A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
162 Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak... elkezdi az utcai közvilágítás kiépítését s felépítteti a "légszesz-gyárat", megszervezi a városi szemétszállítást stb. Ezekben az években folytatódik a városnak a vasúti hálózatba történő bekapcsolása is: 1859. május 24-én megnyílik a Debrecen-Nyíregyháza-miskolci vasút. Az egykori Boldogfalván, a Várad utca végében ott áll a vaspálya debreceni "indóháza".20 A kiegyezés után a város újabb vasúti vonalhoz jut: 1871. június 25-én forgalombahelyezik a Debrecen-Nagykároly- szatmárnémeti vasutat. A városi utakkal azonban most sem történik olyan sok minden. Annak ellenére sem, hogy a közlekedési tárca már rendeletileg szabályozza az utak fenntartási teendőit. /"Királyi Országh Utak fenntartása iránt" c. rend.21 22 Debrecenben pedig még csak a kérdés merül fel, hogy "...Mi az oka, hogy útaink általában járhatatlan rosszak?...". A kér- dést feltevő kir. mérnök, Ujfalusi Soma válaszol is : a hiányzó, vagy rosszul megépített csatornák. Az utcáknak nincsen lejtése s így a víz az úttesten megáll s elsározza azt. Kemény kritikát kap a városi mérnöki hivatal is, amely "...eddig oly szerencsétlen intézmény volt, hogy onnan valami nagyot nem is lehetett várni..."23 . Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy ekkor "mérnöki hivatalról beszélni" enyhe túlzás volt, hiszen az ekkor mindössze egyetlen mérnökből állott! Ez utóbbi írásból tudjuk meg azt is, hogy a debreceni utcákon végre elkezdték "rakni a kockaköveket" és építeni a "makadámszerű burkolatot". Többen viszont ellene vannak a makadámnak, mondván, hogy az "...roppant gondozást igényel, örökös foltozást és tatarozást /.../ és az esőzések teljes elvezetését...". A következő, 1873.év tavaszán már arról tudósít a helyi lap, hogy "...a faburkolatozás megszüntetése után /.../ szép előrehaladás történt a városban az utcák járhatóvá tétele körül, mert a nagyvárad-, Nagy-péterfia-, nagy-hatvan-, nagy-mester s nagy-csapó utcák és az egész piac végig, a Széchenyi és Czegléd utcák részben kövezett utakkal vannak kiépítve...". Viszont kiderül az is, hogy a gyalogjárdák változatlanul fapallókból vannak, amelyeket az útépítéseknél felszaggatnak s így az elsárosodó út-torkolatokban a gyalogosoknak az úttesten való átkelése szinte lehetetlen. E bírálatok hatására, még 1873-ban összeül a város "szépészeti és építészi bizott20 M.e. Térképtár 1183/1 21 3266/1867.sz. Közmunka-és Közlekedésügyi Min.rend. Magyarországi Rendeletek Tára 22 "Debreczen" napilap 1871.évf.ápr.26. 146.sz. 23 M.e. 1873.évf.40-43.sz.