A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)
150 Olveti Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni... rolni. Két közgyűlésen sem jött össze a képviselők fele, ezért a harmadik ülésen a törvény szellemében szótöbbséggel a vásárlás mellett döntöttek.44 Akár a tisztviselői, akár a bizottsági tagsági viszony szűnt meg valamilyen oknál fogva, a megüresedett helyet betöltő személy megbízatása addig tartott, mint az eredetileg megválasztott mandátuma. Természetesen a közgyűlésen nemcsak a beterjesztés lehetőségével éltek, de a képviselők kérdéseket is intézhettek az elnökhöz, amelyre az illetékes által megadott választ vagy elfogadta a bizottság, vagy további kiegészítést és intézkedést rendelhetett el. Például az egyik képviselő a bizottság 1883. július 12-i ülésén arra kérdezett rá, hogy a kiküldött szervező bizottság mikor terjeszti be a tervezetét. A felszólalásra a közgyűlés kötelezte a bizottságot, hogy még a tárgyévben mutassa be a javaslatát. A szabályrendeletek megalkotása a törvényhatósági bizottság alapvető feladatai közé tartozott. A közgyűlés által megtárgyalt és elfogadott szabályzatot a határozathozataltól számított 8 napon belül közszemlére tették és 30 nap elteltével, az esetleges fellebbezéssel együtt - jóváhagyás céljából - a belügyminiszterhez továbbították. Majd amikor a belügyminiszter a szabályrendeletet jóváhagyó záradékkal ellátta, a törvényhatósági kihirdetés napjától számított 30 napon belül hatályba lépett.4'5 A közgyűlési munka befejező fázisa volt a jegyzőkönyv felolvasása, hitelesítése, majd kihirdetése. Az 1887-es szabályrendelet szerint például a közgyűlés napirendjét tartalmazó jegyzéket a városháza táblájára tették ki és a hozott határozatokat 15 napig a kiadóhivatalban lehetett megtekinteni.46 Összefoglalva a törvényhatósági bizottság szervezetének vizsgálatát egyértelműen megállapítható, hogy a dualista és az I. világháború utáni államhatalmi berendezkedést a szigorú centralizmus és a túlzott szabályozottság jellemzi. Mindez nem mond ellent annak, hogy a törvényhatóság saját belügyeit illetően határoz, intézkedik, szabályrendeletet alkot, tisztviselőket választ és költségvetési jogot gyakorol. 44HBMLIV.B. 1403/a.l9. 250/1898. sz.; u. o.20. 137/9817/1899. sz. 45 HBML IV.B. 1403/3.23. 29/473/1902. bkgy.; u. о.ЗЗ. 406/16587/1912. bkgy. 46 HBML IV.B. 1403/a. 10. 5/250/1887. sz.
