A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)

151 A hatósági feladatok megoldásában tehát az államigazgatás és az ön­kormányzatiság kölcsönhatása érvényesül. A törvényhatósági bizottság, mint a városi önkormányzat képvi­selőtestülete a virilizmus alapján szerveződött, tehát tevékenységében a legtöbb adót fizetők a meghatározóak, ezért ezt a korszakot a nyers virilizmus megnevezéssel illetik. A választójogi rendszer is a vagyonos polgári rétegre épített, ez­zel is alátámasztva a hatalmi túlsúlyukat az önkormányzatban. Debrecen város lakossága a századfordulón ugrásszerűen meg­nőtt, amely a 20-as évekre túlhaladta a 100000-es lélekszámot, köl­csönhatásban a tőkés gazdaság kiépülésével és az urbanizálódással. A népesség gyarapodásával együttesen a város lakott területe is kiter­jedtebbé vált. A változás kétirányú mozgást indukált, egyrészt a tör­vényhatósági bizottság összetételének a tényleges helyzethez igazítá­sát, másrészt a közigazgatási feladatok növekedésével a szervezeti rendszer bővülését. A nyers virilizmus idején a változások ellenére nem került beve­zetésre az általános választójog és a lakosság létszámához képest nem nőtt jelentősen a választók köre. A törvényhatósági bizottság - több kezdeményezés ellenére - képviseleti rendszerét és létszámát illetően is állandó maradt. A képviselőtestület bizottságait a századfordulóig a differenciá­lódás, majd az önkormányzati feladatok bővülésével a számbeli növe­kedés jellemezte. A törvényhatósági bizottság tevékenységének jobb megismeréséhez az állandó és az ad hoc bizottságokat együttesen kell megvizsgálni. A törvényhatóság legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. Az üléseken a képviselők egyszeri szótöbbséggel döntöttek a várost érintő alapvető kérdésekben, ami leegyszerűsítette és zökkenőmentes­sé tette a határozathozatal folyamatát. A törvényhatósági bizottság egész szervezete a gazdag polgár­ság érdekeit képviselő hatalmi szerv. Az 1929: XXX. te. ezen az egy­oldalú meghatározottságon formailag változtatott azzal, hogy a tör­vényhatósági bizottság teljes létszámának 2/3 része a virilisek és a választók képviselőiből, 1/3 része pedig a szakszerűségi és az érdek­képviseletjelöltjeiből állt. Ennek az új, alapvetően azonban a virilista szervezeti konstrukciónak a vizsgálata egy másik tanulmány témája lehet. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

Next

/
Thumbnails
Contents