A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig

12

hogy a Pest megye területén és Biharban feltűnő birtokaik XII. századi adományra vezethetők vissza: ennek alapján viszont e nemzetséget itt (tudni illik Szabolcsban. M. Gy.) ösfoglalónak kell tekintenünk.” A zárni monostorról újólag megállapítja, hogy „Alaprajza és mérete a XI. századi szabolcsi sárvármonostori templomokéval szinte azonos.” A Káta nem megtelepedésére vonatkozó felfogását szerinte sem gyengíti, hogy a XIII. századból csak három szabolcsi birtokuk adatait sorolta: Zám, Paszab (1261), Csécs (1292). Érvelésében mint láttuk kiinduló pont volt a zárni monostor, melynek építése közel egy évszázaddal előzhette meg a nemzetség Csaholyi ágának Csaholyban (ma Nyírcsaholy), az 1327-ben említett Monostoroscsaholy és a Lázári ágnak Császlón, (1341-ben Császlómonostora) emelt monostorait.14

XXX

A Váradi Regestrum bevezetésünkben említett 1220. évi peresete a zárni apátot (abbas de Zam) az ohati apáttal, kolozsi várnépekkel, a Benca falubeli Mártonnal és a Soma falubeli Bekével együtt említi. Tolvajlásokkal vádoltak irundi, noztai, eszlári, vitai és gyománi embereket. Az egyik gyománi vádlott és az eszlári megégette kezét, a másik gyománi a templomba menekült, a többiek tisztázódtak.15 Biztosan tudjuk lokalizálni Soma falut. A középkori Szoboszlótól (Hajdúszoboszló) északra, az Árpád-kori Hegyes falutól délre feküdt (a mai Nagyhegyes táján), 1311-ben kapta királyi adománnyal Debreceni Dózsa. Eszlár ma Tiszaeszlár, Vita, a Regestrum egy 1213. évi. esete alapján Vitan-Vitány Gvőrffy György szerint esetleg a mai debreceni erdőspusztán lévő Haláp táján keresendő. Gyomán 1397. évi adat szerint Rakamaz és Bűd (ma Tiszavasvári része) között feküdt, ekkor a

Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig

ged, 1967) 129, 132-133. (Hivatkozik Kozák Károly: Félköríves szentélyű templomaink. a XI. században c. tanulmányára. = Archaeológiai Értesítő XCIII. évf. (1966) 47-63) U.Ö.: Szabolcs-Szatmár megyék Árpád-kori (XI-XIII. századi) földvárai és monostorai. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve X. 1967. (Szerk. Csallánv Dezső. Bp. 1968) 96-99.

14 Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye története I. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I-II. (Szerk. Entz Géza. Bp. 1986) I. 119, 127,- Maksai Szatmár megye, i.m. 121, 122. Alaposan indokolta álláspontját, mely szerint - függetlenül a Szatmárba való betelepedés idejétől a Szamostól nyugatra megszállók központja volt kezdettől Csaholy, vásártartó uradalmi központ századokon át, a folyótól kelet- re-északkeletre birtokosoké pedig Császló.

15 VR 251. a Nr. 263.(120) eset.