A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig
13 Kállaiak faluja. Elnéptelenedése után Tiszalök határába olvadt.16 Benea, írund és Nozta bizonyosan a Tisza és a Kadarcs folyó közötti térségben lehettek. Ezt a behatárolást döntően támasztja alá, hogy ez a terület északra feküdt a peresetben említett a kolozsi várhoz tartozók falvaitól, Nádudvartól, Szoboszlótól és Szováttól. A zárni monostor tatárjárás előtti kegyurait, esetleges szolgáltató falvait jelenleg ismert adatainkból nem tudtuk kideríteni. A zárni apátságra vonatkozó adaton kívül van azonban még egy 1220. évi és egy 1221. évi adatunk a Váradi Regestrumban, mely a Káta nemzetség tatárjárás előtti két szabolcsi faluját említi. így közvetett módon bizonyítja a Káták XII. századi itteni birtoklását. Az 1220. évi peresetben Káta nembeli Absolon (... de genere Ratha) nyert igazságot a zempléni várhoz tartozókkal szemben, akik az ő Ság nevű birtokáról és Tolna nevű falujában négy ekealja földről állították, hogy az a vár földje. Tolna falu 1221. évi esetben is szerepel, amikor a szabolcsi várhoz tartozókkal Tolna falubeli Ela a Tam falubeli Bacát lopással vádolta.17 Tolnát Mező-Németh többször idézett munkájában megtaláljuk mint Nagyhalász határába olvadt Árpád-kori falut. Mikesy Sándor határozta meg Nagyhalász határának délnyugati részén, Kótajtól - a középkori neve Keresztút - északra az 1948-ban Homoktanyaként ismert részen térképes és „Tolna homok, Tolnai homok” helynévi adatok alapján. Ság emlékét pedig a Homoktanyától keletre elterülő Ságrét földrajzinév őrizte meg. Utóbbit Mező-Németh nem vonta ide.18 Tolna 1221. évi szereplésekor a megvádolt és bűnösnek bizonyult Baca lakóhelye Tam felkeltette Kandra Kabos érdeklődését a Váradi Regestrum általa készített kiadásában. Nyilván gondolhatott Zám-ra, mert azt írta, hogy a falu nevét nem lehet Zám-nak olHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 16 Soma: 1311. nov. 8. Vác mellett kiadott oklevelével adta Debreceni Dózsa mesternek Károly Róbert a Hegyes egyház melletti Fegyvernek, Soma és Cuca földjeit. Anioukori okmánytár. Codex diplom. Hungaricus Andegavensis. I-VII. (Szerk. Nagy Imre Tasnádi Nagy Gyula.. Bp. 1878-1920) I. 236.- Eszlár: 1261-ben az egri püspökség birtoka. Mező-Németh. i.m. 122,- Vita, Vitány?: Gvörffv György: Az Árpád-kori Magyarország, i.m. I. 691.- Gvomán: 1323-tól a Balogsemjén nembeli Kállaiak birtoka. Mező-Németh i.m. 124-125. 17 VR 256. Nr. 275. (24.) Karácsonyi i.m. II. 310. Absolont azok közé a későbbi ágakba nem sorolható Káta nembeliekhez kapcsolta, akik „... minden jel szerint a nemzetség ősi fészkében (tudni illik Káta faluban M.Gy.) laktak”.- VR 265. Nr. 297. (215.) 18 Mező-Németh i.m. 77.- Mikesv Sándor: Váradi Regestrumbeli helyek meghatározásai. - Magyar Nyelv XLIV. évf. (1948) 1. sz. 64-65.
