A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

1 1

en 1272-ben,. majd IV. Lászlótól 1274-ben az Ugocsa megyei Halmi és Kökényes falvakat.10

Zoltai a zárni falmaradványok alapján helyesen következtette, hogy az a kora Árpád-kori falusi templomoknál méreteiben is nagyobb. A falazásnál négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű kőanyagot is használtak, bár a téglából emelt falak alapozása legalul döngölt agyag volt. Az egyhajós templom belső szélessége 8,2 m, hosszúsága 20,5 m, a szentély mélysége 3 m. Az alapfalak szélessége 1,3 m az alapárok szélessége 1,50 m. A fellelt téglák túlnyomó többsége 29 cm X 16,5 - 17 cm méretű és 4,5-5 cm vastagságú. A templomot kettős földsánc vette körül. Idézzük szó szerint jelentésének fontos részleteit: „A dombot körülvevő széles mélyedés nagy sáncárok maradványának tűnik fel... A feltárt alapzat sehol sem sejtet kiszökő tárnokát. Az északi hossz-oldalon látható kisebb-nagyobb kiszökések vagy későbbi eredetűek e gyengülő fal megerősítése végett, vagy ami valószínűbb - a sekrestye esetleg a templommal észak felöl közvetlenül összeépített kolostor falmaradvánvai (kiemelés M.Gy.). Ezt sejteti az is, hogy a templomot körülvevő sánc e helyen megszakad s ez által a templom dombja épen a kiszökő falak egymástól való távolságának megfelelő szélességben összefügg a sáncon kívüli térrel.”11 Jegyezzük meg, hogy az ásatása után közel három évtizeddel Zoltai a zárni monostor építését a XII. század második felére helyezte.”12

Németh Péter a Káták szabolcsi megjelenését már az 1960-as évek végén éppen a zárni monostor alaprajzának újravizsgálata alapján a XI-XII. század fordulójára, még inkább a XI. század közepére helyezte. Idézzük: „... a XI. századra keltezhető a nemzetség zárni monostora, mely méreteiben és egy félköríves szentéllyel záródó templomával méltán rokona királyi alapítású korai egyházainknak.” Megállapítja Zoltai helyszíni rajza alapján, hogy a zárni monostor egy földvár belsejében épült, mely a Káta nem szabolcsi megerősített központja volt.13 Legújabban azt sem tartja kizártnak, mivel „Bizonyos,

10 Maksai: A középkori Szatmár. i.m. 52-56, 167-168. Gvörffv György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. I. А-Cs. (Bp. 1963) 523, 547-548, 577.- Me- ző-Németh: Szabolcs-Szatmár. A 8. jegyzetben i.m. 8,-Karácsonvi i.m. II. 319.- Szabó István i.m. 363-364, 401.

11 Zoltai: Ásatás a zárni templom dombján, i.m. 47-49.

12 Zoltai: Ismeretlen részletek, i.m. 169.

13 Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67. II. (Szerk. Trogmaver Ottó. Sze