A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig
9 Boldogasszony-Káta, Szentlőrinc-Káta és Cseke-Káta) alakult, de mikor élt, mit tett ő és első- vagy másodízi ivadéka éppen az első települőhelyen, arról semmit sem tudunk.” Továbbá ezt írta: „A Káta nemzetség éppen úgy mint a vele szomszédos Ákos nem, idővel kelet felé, a kevésbé lakott Tiszántúl tágas mezein terjeszkedett s vert magának új tanyát. így keletkezett ágai voltak a Zámmonostori-, Ősi-, Csaholyi- és Lázári ágak.” Megállapította azt is, hogy a nemzetség ősi birtokai, melyekre a XIV. századi adatok szerint több ág is jogot formált, a Pest megyei Káta, a szabolcsi Zámmonostora és a bihari Ősi voltak.6 A nemzetség Pest megyei Káta falujára, ott élő birtokosára az első adatot a Váradi Regestrum egyik 1221. évi esetében találjuk. Lőrinc Káta faluból (Laurentius de villa Katay, majd ... de Kata) 30 márka ügyében pereskedett a Nógrád megyei Dengeleg falubeli (de villa Dingonogu) Dániellel, Péterrel és Lőrinccel. Káta-i Lőrinc embere hordozta a tüzesvasat és igazolást nyert. Káta falut majd csak 1275- ben említik, az ott lakó nemeseket pedig 1281-ben.7 Feltehetjük a kérdést, hogy ha Karácsonyi után a nemzetség első szállásterületét éppen Káta falu tágabb környékére helyezzük, valamelyik család a XII-XIII. század fordulóján miért nem ott építetett monostort. A zárni monostor építését ugyanis: - ha a legkésőbbre keltezzük - 1190-1210 tájára kell tennünk. A bihari Ősi, mint Káta nembeliek birtoka először csak 1261-ből adatolt. Úgy gondoljuk, hogy a tatárjárás előtt már az ő birtokuk volt. Hiszen ekkor a Karácsonyi által a nemzetség Szatmár-Bereg-Ugocsa megyékben terjeszkedő, általa Lázári-nak nevezett ághoz tartozó Rafael fia Gábor és unokaöccse Tamás fia, Rafael közös birtoknak hagyták. Ugyanúgy mint a szabolcsi Paszab, a szatmári Papi és Mikusi (?), valamint az ugocsai Bábony falvakat. Tehát a nemzetség kezére 6 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. (Bp. 1900-1901)11.310, 312, 321. 7 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-laistrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Regestrum Varadiense examinum effigie cadentis ordine chronologico digestum descripta effigie editionis a. 1550 illustratum sumptibusque capituli Varadiensis lat. rit. (Curis et laboribus Ioannis Karácsonyi et Samuelis Borovszkv editum. (Bp. 1903) 269. Nr. 309. (227.), továbbiakban VR - 1275: Bicske határjárásában, lásd Árpádkori úi okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I-XII. (Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest, Bp. 1860-1874) IX. 138. 1281: Sápi Babus családja megegyezett a Bicskeiekkel (Bikchey) vitatott földek ügyében és átíratták Bicske 1275. évi határjárását. Árpádkori úi okmánytár. IX. 319. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV
