A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
78 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más bűncselekmények... •37 kerti csőszök megtámadása miatt. Ifjabb Kisvárdai Sándor pedig esztendővel ezelőtti adtával teremtettével való szitkozódása miatt bűnhődött 24 pálcával, igaz a szenátus figyelembe vette részegségét, s • • .,., . 3g atyja mstanciajat is. A debreceni magisztrátus az egyszerűbb büntetőügyeket a kor szokása szerint szóbeli peres eljárásban tárgyalta. Ezek voltak az ún. sommás perek. A törvényszék előtt a tárgyalásra kitűzött napon az ügyész előadta a vádat, azaz ismertette az elkövetett cselekményt, körülményeit, s rendszerint az ügyben kiszabható legsúlyosabb büntetést indítványozta. Az előállított alperes és a korábban már kihallgatott tanúk vallomása (annak hitelesítése ill. kiegészítése után) a bíróság azonnal döntést hozott. Ezeket az eseteket a tárgyalás menetét követve néhány sorban foglalta össze a jegyző a jegyzőkönyvben. Még a tanúk vallomására sem volt szükség Fejszés Mihály bűnösségének megállapításához, hiszen az ügyész által felhozott vádat - miszerint eljegyzett mátkáját részegen teremtettével szidta - maga sem tagadta. A bíróság figyelmen kívül hagyva az ügyész által indítványozott halálos bünte- tést, 24 pálcára ítélte. A súlyosabb esetekben gyakran tekintélyes mennyiségű nyomozati irat készült, amelyek a nyomozás során kihallgatott tanúk részletes vallomását, a gyanúsított vallomását, szakértői véleményeket, s egyéb bizonyító iratokat tartalmazott. A vallásellenes ügyek közül különösen az istenkáromlási, káromkodási ügyekben nagy jelentőségük van ezeknek a vallomásoknak, hiszen az elhangzott káromló szavakat szó szerint rögzítik. Bagaméri Andrást azért ítélte fővételre 1746-ban a szenátus, mert több rendbéli rút szitkozódás után egyenesen a Teremtő ellen fakadt ki. A „b. a Teremtő lelkét is” szavakat még az ügyész is szégyenkezve írja le, de a több ízben is a „Törvény színén bőségesen és circumstantialiter megkérdeztetett, s confrontált Tanúk” vallomásából bebizonyosodott.37 38 39 40 A nyomozás eredményére támaszkodva készítette el a magisztrátus ügyésze a vádiratot, amely első részében tartalmazta az elkövetett bűncselekményt és körülményeit a bizonyító tanúvallomásokra történő 37 U.o. 288. 1747.máj.20. 38 U.o. 157. 1746.jan.28. 39 IV. A. 1 01 8.e. 5.k. 205. 1740.jan.21. 40 IV. A. 1 01 8. e. 6.k.l63-164.l746.márc.l2.
