A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 79 utalásokkal, majd Isten és ország törvényeire hivatkozva vagy konkrétan megjelölve a vonatkozó törvénycikkeket indítványozta a büntetés kiszabását. Nádudvari József korabeli ügyész szakszerű, logikus vádiratai egyúttal a szép törvényszéki stílus remekei is.Gencsi János elleni vádiratát így kezdi: „Miképpen ezen személy szerint elöállíttatott Gencsi János megutálván teljességgel Istennek és a Természetnek törvényeit, melyek mindeneket kifogás nélkül szüléjének tiszteletire köteleznek, és az ellenkezőket halállal büntetni parancsolják (itt utalás a Bibliára) sőt az ő jó szülejinek is kiktül Isten után létét, s felneveltetését vette... az oktalan állatoknál is alább való módon, teljes lévén ezen I. ördögi indulatokkal, Édes Szüléi ellen... száját megnyitni, azokat szidalmazni, hamis lelkűnek kiáltani... nem iszonyodott”.41 Som István ügyében az írásbeli perekhez hasonlóan megnyitják a perjegyzőkönyvet, de az ügyész vádiratának bejegyzése után nem az írásbeli perekre jellemző ügyész-védő közötti szokásos allegáták, perbeli szóváltások következnek. Ellene szintén Nádudvari készített vádiratot, hatásosan ecsetelve és sűrűn idézve „az irtóztató, gonosz és ördögi indulatoktól elfoglalt” Som István borzasztó tettét: „egeket irtóztató s földet dögleltető” istenkáromlásait. „Nem tudom én ha vagyon e Isten vagy nincsen, hogy már Sz. Mihály naptul fogva négy lovam döglött el, egye meg az Ördög teremtette Istene, jó kövér húsa volt ... sz. a Lelkembe, sz. abba is, aki teremtette a lelkemet...” Az ügyész bizonyítékul az authenticált tanúvallomásokra hivatkozik, majd pontosan idézve a bibliai és törvényhelyeket (Mózes 3. 24. rész 16., 1723:110.te., Praxis Crim.59.Art., Carpzov 1.45.) Som méltó büntetéséül nyelvkivágást és megkövezést indítványoz. Ezután még újabb tanúk kihallgatása, Som fejére esketése következik, így az ügyben ösz- szesen 9 személyt kérdeztek ki (némelyiket több ízben is). Som is állított maga mellett tanúkat, s a per felvétele után 1 héttel írásban nyújtotta be feleletét a szenátusnak, amelyben részegséggel menti magát. Az ügyész az újabb tanúvallomások után még inkább bizonyítva látja a bűntettet: „az eránt többé senki sem kételkedhetik”, s szerinte Som részegségével sem mentheti meg magát, „hiszen a részegség is egy Isten ellen való vétek, úgy hogy az olyaténokat Isten a Mennyországbul is kirekeszti.” Ezután rögtön a 3 oldalas ítélet követ41 IV. A. 1 01 8. g. 26. 1741. Nr.2,4.
