A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 67 A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén I. rész M. Antalóczy Ildikó A természetfeletti erőkben való hit a magasabb szintre eljutott, fejlett vallásoknál - köztük a kereszténységnél is - összekapcsolódott a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel, s annak elfogadásával is, hogy az egyes ember tetteiért erkölcsi felelősséggel tartozik. Ezt a hitet mélyítette el a Biblia, s vált - különösen a tízparancsolat (ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, Isten nevét szádra hiába ne vedd stb.) - a mindennapok erkölcsi normájává. A magyar államiság kezdetén a keresztény feudális állam kialakítására és megszilárdítására hozott törvényekbe beépült a keresztény ideológia is. Tükröződik ez az isteni és a királyi hatalom viszonyában, amikor a király csak az isteni akarat, az isteni törvény végrehajtója, vagy a bűn értelmezésében , ami az Isten alkotta rend, s egyben a Mindenható személyének megsértését is jelenti. E korban számos olyan büntető rendelkezés keletkezett,melyek a katolikus vallás szerinti erkölcsi bűnöket pl. hívek megbotránkoztatá- sa, magzatelhajtás, nőrablás, bübájosság, paráznaság tiltották.1 2 Ugyanakkor a katolikus vallásgyakorlás kényszerítésére is büntető törvények születtek pl. a vasárnapi munkaszünetről, a böjtről, miséről, gyónásról stb.-. Amíg az Árpád-házi királyok idején az egyház mind a jogalkotásban mind a joggyakorlatban igen hatékonyan részt vett (egyházi ítélőfórumok, szankciók , a böjt alkalmazása, tüzesvas-próbák), addig a vegyesházi királyok idejére az államhatalom megerősödésével, az állami büntetőigény megjelenésével az egyház kiszorul erről a területről, s hatása már csak közvetett. A keresztény gondolkodásmód meg- gyökeresedésére azonban jellemző, hogy Werbőczi a feudális szokásjogot összegző Hármaskönyvében rámutat az isteni törvények elsődleges szerepére az emberi törvényekkel szemben: „... az emberi törvé1 István I.törvénykönyve 2.fejezet.3.§,11.25-26,31-32.,László 1.20,22,34.,Kálmán 1.57-61,11.13-14.fejezetek= Corpus Juris Hungarici ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen Bp.1899. 2 U.o. István II.7-13,18.,László 1.11-12,15-16,25,37-38.,Kálmán 1.71-72.fejezetek
