A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
68 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más bűncselekmények... nyéknek isteni törvényekből kell eredniük”'1 S ez igazolódik a joggyakorlatban is, amikor a büntetőügyek sokaságában „Isten és az Ország Törvényeire” együttesen hivatkoznak a jogtudók. A teocentrikus felfogás kétségkívül egyik legkiemelkedőbb bizonyítéka az Isten személyét megsértő istenkáromlók, káromkodók szigorú büntetése. Már a tízparancsolatban is benne van, hogy az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki káromolja nevét.* * 4 5 S valóban, még a bibliai büntetést is megtudhatjuk, amikor Selomit (egy Dán törzséből való izraelita asszony) fia káromolta és átkozta a „Nevet”. A fiút Mózes elé vezették, majd őrizetben tartották addig, amíg Mózes - az Úr utasítását követve - ki nem mondta ítéletét: Haljon meg, kövezze meg az egész közösség. A nép pedig teljesítette az Úr parancsát.? A magyar joggyakorlatban az istenkáromlók, káromkodók szigorú büntetését évszázadokra meghatározta az I. Ferdinánd által kiadott 1563:42.te. Ebben az uralkodó a törvény megalkotását azzal indokolja, hogy az utóbbi időben „Isten és ennek szentséges szakramentumait igen sokan szokták átkozódva káromolni”, s ez Isten méltó haragját kelti fel (l.§). Következményei az országra zúduló csapások lehetnek. A hazának kárt okozó istenkáromlók tehát büntetést érdemelnek. A továbbiakban a törvény három fokozatú büntetést ír elő, amely magában hordozza a bűnös nevelését, lehetőséget ad a megjavulásra. A fokozatos büntetés és nevelés gondolata egyébként szintén az egyház hatására került a büntetési rendszerbe, s egészen а XVIII. századig fönnmaradt.6 A törvény 2.§-a részletesen felsorolja, hogy kik, s mik káromlásának bebizonyosodása esetén jár a büntetés: „teremtő Isten, keresztség, lélek s egyéb hasonlók”, s megállapítja az első fokozatot: nyilvános vesszőzés, ugyanakkor kötelezi a káromkodásnál jelenlévőket arra, hogy a hallottakat bírójuknak jelentsék. A 3.§ tartalmazza a büntetés 2. és 3. fokozatát. A második a megbotozás, a harmadik a gyilkosokra és gonosztevőkre megszabott (halálos) büntetés. A 4.§ a ' Werbőczi István: Hármaskönyve ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen Bp. 1897.Élőbeszéd 6.czim.7.§ 4 Mózes 2.könyve /Exodus/ 20.fejezet, Mózes 5.könyve /Deuteronomium/ 5.fejezet = A Biblia, fordította és magyarázta: Gál Ferenc,Kosztolányi István. Bp.1973. 86-87, 188-189. 5 U.o 133. Mózes 3.könyve /Leviticus/24. fejezet. 6 A magyar büntetőjog története =Magyar jogtörténet ,szerk.:Mezey Barna Bp.1966. 249.
