A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
62 Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények... tőinek az állami kényszerrel kell szembenéznie. Az erkölcsi szabályok megsértése a közvélemény rosszallását vonja maga után. Az erkölcsi szabályok megtartásában a legfőbb szerepet az emberek belső meggyőződése játssza. Nem csupán arról van szó tehát, hogy a közvélemény nyomása biztosítja azok betartását. Az erkölcsi szabályok értékmérők, amelyek segítségével az emberek lemérhetik tetteik, magatartásuk erkölcsi tartalmát. A társadalmaknak szükségük van egy minimális egyetértésre, alapvető erkölcsi közmegegyezésre, mert e nélkül felbomlik a társadalom. Nélkülözhetetlen, hogy az emberek elfogadják, magukénak érezzék az erkölcsi kérdéseket és azok szerint éljenek.86 87 Az állam- és jogrendszer kialakulásával az erkölcsi ítéletek bizonyos fokig közelítenek a jogi ítéletekhez. Az erkölcs és a jog kölcsönhatásban van egymással, kétségtelen, hogy az erkölcs jobban meghatározza a jogot, mint fordítva. Az ún. jogérzet rendszerint nem más, mint erkölcsi érzület. A polgári törvénykönyv sűrűn használ olyan fogalmakat, mint „jó erkölcsökbe ütköző”, „tisztességtelen cél”, „illendőségi és helyességi szempontok”. A jogi igazság azonban so- sem eshet egybe teljesen az erkölcsi igazsággal. Az igazságosság erkölcsi értékítélet, véleménymondás bizonyos tényekről. A jogszerűség, jogosság azonban értékítélet egy magatartásról, de nem erkölcsi jellegű.88 Jog és erkölcs összefüggésében egy alapkategória a szokás. Nyelvi kifejezésekben is tükröződik ez, amikor jogszokásról, szokáserkölcsről, népi jogszokásról stb. beszélünk. Az emberek közötti kapcsolatrendszer szabályozására szolgált a korai közösségek szokáserkölcsi rendszere. Egyben az erkölcsi szabályok fontos tényezői az ember szokásai és érzelmei. Az ember gyakran nem erkölcsi meggyőződéseit követve cselekszik, hanem szokásai szerint jár el. A XVI. és a XVII. századokban is a városokban nagyrészt a szokás (usus) volt a legfőbb törvény. Az ítéletekben és a városi jegyzőkönyvekben is az olvasható, hogy „az usus az, ki az legfőbb törvény”. Debrecen város Földesi Tamás: Erkölcsről mindenkinek. Bp. 18-24. old., Nyíri T.: Alapvető etika. ..i.m.68-69. old, 87 Maria Qssowska: Erkölcsszociológia...i.m. 113. old., Heller Agnes: A szándéktól a következményig, Bp. 1970. 386-388. old. 88 Földesi T.: Az igazságosság dilemmái. Bp. 1983. 236. old.
