A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 63 fekete könyvében is érzékelhető, hogy egyes bűnesetek elbírálása a szokásokra, hagyományokra utal, s a büntetés néhány formája fellelhető a népi jogszokásokban, egy zártabb népi közösség századokkal korábbi erkölcsi normáiban. A XVIII. század folyamán az önkormányzatok életét befolyásoló több tényező között még erőteljesen hatott az élő néphagyomány, az eleven jogszokás. Hajdúhadház város 1712. évi közgyűlési jegyzőkönyve „régi jó elődeinknek praxisa” szerint kívánt ítéletet mondani, s aszerint járt el. A magyar parasztság életében a közösség szavának mindig döntő szerepe, irányító tekintélye volt, mint ezt dolgozatunkban bizonyos összefüggésben már jeleztük. Egy-egy falu, mezőváros vagy tanyai település életét szigorú társadalmi szokásjog szabályozta. Akik a közösségi normáktól negatív irányban elhajlottak, azokat a közvélemény elitélte, a korábbi korszakokban ki is rekesztette köréből. Ilyenek voltak a házasságtörők, visszaeső tolvajok, rendbontók, verekedő legények stb.* 90 A zsinatok anyagából ismerjük a köz- és magánéletbe beavatkozó rendelkezéseket (pl. a kocsmalátogatás szabályozásáról, a házasság feletti felügyeletről stb.)91 92 Az egyház ugyanis a közösségek erkölcsi életének egyik legfontosabb szabályozója volt, mint erre más helyen már utaltunk. A paráznasággal és a házasélet negatív jelenségeivel nem véletlenül foglalkozott súlyponti kérdésként az egyház. A XVIII. század a szexuál-erkölcsi normák hihetetlen fellazulásának kora is. Az egyház a külső világi hatóságokkal együttműködve látta el feladatát. Volt hatóság, amely a fegyelmező munkát gyakorolta. Az egyház mellett ott állt a világi hatalom, a bracchium kezelője, a nemesek hadnagya, a hajdúk kapitánya, a céhek atyamestere, a földesúr vagy tiszt- tartója. A varost tanácsnak arra is volt gondja, hogy az istentiszteleti.o. 29. old., U.ö.: Erkölcsről mindenkinek...i.m. 30. old., Takáts S.: Művelődéstörténeti tanulmányok...i.m. 277. old., Béres A.: Debrecen város fekete könyve...i.m. 155. old., A helytörténetírás...i.m. 269-271. old. 90 Ortutav Gyula: Kis magyar néprajz. Bp. 1966. 142. old., Kosa László: Hagyomány és közösség. Bp. 1984. 83. old. 91 Tüskés Gábor: A protestáns közösségek népi kultúrájának néhány kérdése. In.: Népi kutúra - népi társadalom. XIV. Bp. 1987. 229. old. 92 Pelle János: Értelmiségi kalandorok a XVIII. században. Világosság. 1986/10. 651. old., Sándor A.: Egyházi fegyelmezés... i.m. 129. old., Illyés E.: Egyházfegyelem...i.m. 140. old.
