A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői III.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 265 Debrecen országgyűlési képviselői III. Gazdag István Az egypártrendszer körülményei között (1949-1985) sorra kerülő országgyűlési választások debreceni eseményei a maximálisan központosított politikai akarat forgatókönyve szerint játszódtak le. Ennek ellenére a választásra való felkészülés, a választás lebonyolítása - majd a választási eredmények értékelése fontos következtetések levonására kínál alkalmat a politikai a társadalmi hangulat minősítése szempontjából. AZ 1949-1953 ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS A választások ideje: 1949. május 5. Az országgyűlés helye, időtartama: Országház, 1949. június 8 - 1953. március 18. 1949. február elsején megalakult a Függetlenségi Front elnöke a kommunista Rákosi Mátyás - amelyhez a még létező - de már súlyos vérveszteséget szenvedett - pártok (Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt, Független Polgári Demokrata Párt, Radikális Párt), az MDP nyomására "elismerve a munkásosztály vezető szerepét" csatlakoztak. A politikai erőviszonyok erőszakos megváltoztatásával - a szovjet hadsereg változatlan jelenléte mellett - az MDP elérte, hogy a négyéves ciklus lezárta előtt két évvel módosítsák a választójogi törvényt és új választásokat írjanak ki. Az 1949. IX. te. a választójogról (a parlament 1949. március 22- én fogadta el) csupán néhány vonatkozásban módosította az 1945-ös és 1947-es választási törvényeket, lényegi változás az alapelvekben nem történt. A választásra jogosultak számának növekedése miatt 14 ezerről 16 ezerre emelték a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget. A feloszlott országos és helyi nemzeti bizottságok szerepét a népfront megfelelő szervei vettél; át.1 1 Jónás Károly: Pártpanoptikum - 35 választás, 256 párt Magyarországon 1848-1990. Bp. 1990. 18 oldal.
