A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 251 már 178 munkás dolgozott a gyárban és 1944. november 1., valamint december 24-e között 53.908 kg készárut állítottak elő, amelyből a Vörös Hadsereg 45.978 kilót vett igénybe. (A többiből kellett megoldani az üzemeltetés költségeit, a munkások fizetését, ellátását!) Naponta 1500 kg bőrt kellett átadni a szovjeteknek. A raktárkészlet közel két hónapra volt elegendő. Azt követően a szovjetek gondoskodtak, vélhetőleg magyar területről, a nyersanyagellátásról. Az üzem munkásai közül 36-an 1945. április 7-én megalakították a „Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkeze- tét”. Ok választottak meg egy öttagú bizottságot, amely azután irányította az üzemet, szervezte a termelést. Különböző okok miatt, elsősorban nyersanyaghiány miatt, 1945-ben csökkentették a termelést, s vele együtt a dolgozói létszámot is 40 fővel. 1945 júliusára az üzemet a szovjetek átadták a Munkásszövetkezetnek, amely két évig Kiss Imrét, az egyik volt tulajdonost még alkalmazta mint üzemmérnököt. A „Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.”-t 1948. június 18-i hatállyal, az államosítás végrehajtása után, törölték az iparlajstromból.4 1945-ben, még inkább a következő években egyre sűrűbben jelentkezett a nyersanyaghiány, a géppark is leromlott, bajok jelentkeztek a hajtóműnél is. A kialakulatlan külföldi piacok sem tudták a hazai nyersanyagbázishoz képest túlméretezett bőripart ellátni, ezért a közben (államosítás után) „Hajdúsági Bőrgyár’’-пак elnevezett, egykori Kiss-féle üzemet 1951. szeptember 20-án, ideiglenes jelleggel, leállították. Az újra indítást ugyan 1954. november 1-ével elrendelték, de a szükséges helyreállítás, felújítás hosszú hónapokat vett igénybe, így a termelés 1955. április 1-jén indulhatott újra, mintegy 50-60 fővel.* * * 10 Ezzel egy teljesen új társadalmi rendszerben, új termelési viszonyok között működő gyárrá alakult a valamikori „Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.” és ennek a vizsgálata, történetének leírása már meghaladja jelenlegi kitűzött célunkat. Pikó József és Fia Bőrgyára 1 HBML IV. 1406/g 1928/216 és Gazdag István: I.m. 2-9.1. valamint Baranyi Béla: Az ipari termelés megindítása Debrecenben a felszabadulás után (Tanulmányok és Források, 1976. Sz: Serfleck István) 9.1. 10 Hajdúsági Bőrgyár története 13-19.1.
