A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 247 A gyár a gazdasági világválság alatt már 1929 decemberében leállt. Majd néhány hónapos működés után egészen 1932-ig ismét szüneteltette a termelést. Csődbe került a vállalat. A válságot követően azonban újra indították a termelést. Az újra megindulást követően kezdték meg a boxbőrök készítését. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején, a II. világháború során az egyre gyarapodó kincstári (katonaság) rendelések, és a lakosság életszínvonalában beállt változás, ami együtt járt az utóbbiak fogyasztásának növekedésével lehetőséget adott a kapacitás fokozott kihasználására. Az 1939-ben még csak 25-30 munkást alkalmazó üzemben rövidesen 60, majd 100 főt is meghaladó dolgozót szerződtettek. Az üzemnek - ez is jellemző a fellendülésnek -, Budapesten saját lerakata is nyílt (Bp., VI. Paulay Ede utca). Ugyanakkor nyersanyagának nagy százalékát szerezte be Romániából és Jugoszláviából, s ezekre a helyekre tekintélyes mennyiségű készárut szállított. 1945 után ebben a gyárban működött a debreceni Munkásszövetkezet által irányított II. számú Bőrgyár. Ez azonban rövid időn belül tönkrement, s 1947. szeptember 20-án egyesült az I. számú bőrgyárral (a volt Kiss-féle gyárral). Még ezt megelőzően 1947. július 3-án tűz ütött ki a gyárban. Az üzem gépeit, berendezését az egyesülést követően leszerelték, más bőrgyárakba átirányították, és azóta a Veréb Lajos Első Debreceni Bőrgyár egykori helyiségeiben egy vasüzem működik/ El kell még mondanunk, hogy Veréb Lajos kiemelkedése nem szolgált az egykori szaktársak mindegyikének örömére. Hiszen az országban, más városokban (Budapest, Pécs) működő bőrgyárak versenyét a Veréb-féle üzem közelebb hozta a debreceni tímárokhoz. Az ellenérzés egyik jele volt, hogy a Tímártársulaton belül szervezett „Forgalmi adóközösség”-ben, amely 1936. február 27-től vezetett jegyzőkönyvet, 1938. december 19-én javaslatba hozták, hogy ebből a kedvezményt biztosító csoportosulásból zárják ki Veréb Lajost, nehogy az ő adókötelezettsége másokat terheljen. Amikor szavazásra került a sor e kérdésben, akkor - Veréb tiltakozása ellenére - 17-en a * 1 Debreceni Képes Kalendáriom az 1902., 1909., 1912., 1915.évekre (Továbbiakban= DKK) és Hajdúsági Bőrgyár története (Sz: Tóth Béla, Bp., 1984. Továbbiakban= Hajdúsági Bőrgyár története) 12.1. és Gazdag István: A Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezetének megalakulása (D., 1964.) 1-9.1., valamint Szűcs Ernő: A város ipara 22., 38., 50.1.
