A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak

248

Szűcs Ernő: Tímárműhely ékből bőrgyárak.

kizárás mellett, míg további tagságára mindössze 6-an voksoltak, és csupán 5-en tartózkodtak a szavazástól.

Másoldalról azonban az eredményes iparost sokoldalúan elismerték. Megkapta a kormánytanácsosi címet, alelnöke lett a Magyar Bőriparosok Szövetségének. Választmányi taggá tették a Gyáriparosok Országos Szövetsége helyi csoportjánál.6

Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.

Időrendben másodikként, 1928-ban jött létre Debrecenben kisipari műhelyből nagy üzem, a „Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.”. Ennek előzményéhez tartozik, hogy Kiss Imre - a későbbi gyáralapítók édesapja -, hozta létre 1870-ben a tímárságát a Zöldfa utca 7. számnál. Segédévei során két évet töltött Bécsben, de az országon belül is több városban megfordult. így szerzett tapasztalatok alapján vezette be műhelyében a. fekete zsíros bőrök készítéséhez 1890-tól az Union fixkéses kézi hajtású hasítógép használatát. Szaktársai közül kiemelkedett a magasabb fokú technika alkalmazásával. Méginkább ez történt, amikor 1908-ban az állam, segélyként több más gépet is juttatott a debreceni tímároknak, s ezen gépekből többnek a használatát is vállalta Kiss Imre. Erre az időre, de egyébként már 1900-tól 7-8 ember dolgozott műhelyében. A bekövetkezett világháború többféle hatással volt vállalkozására. Egyrészt a katonai behívások miatt munkásainak száma felére csökkent, ugyanakkor felhagyott a civil igények kielégítésére készülő zsíros fekete bőrök előállításával és áttért a hadsereg által igényelt vixos felsőbőrök készítésére.7

Kiss Imre fiai közül Imre és Dénes 1915-ben önállósította magát és saját műhelyüket apjuk üzemének közelében, a Zöldfa utca 8. szám alatt hozták létre. De míg az id. Kiss Imre továbbra is növényi cserzé- sű bőröket gyártott, a fiúk 1918-tól kezdődően alkalmazták már a krómcserzést és boxbőröket állítottak elő. Az ifjú Imre és Dénes kezdetben mindössze három géppel (faragó-, puhító- és fényező) rendelkezett és 5-6 fővel végeztették a termelő munkát. Műhelyüket ekkor még: „Kiss Testvérek Tanárságának” nevezték. Közben édesapjuk

6 A „Forgalmiadó közösség” jegyzőkönyve a Tímárház tulajdona.

7 HBML IV.B. 1406/g 1928/216, és HBML IX.201/e 28. és 32., HBML XI.6/1. Kiss Testvérek Bőrgyára iratai és levelezése 1928-1945 és MBi Társascégek VII. kötet 346.1.