A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
244 Szűcs Ernő: Tímármühelyekből bőrgyárak. Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a környék sziksós vize nagyban elősegítette a bőrkikészítés folytatását. A debreceni tímármesterségre a XIX. század végéig jellemző volt a kézműipari eljárás. Jelen századunk elején azonban megjelentek a bőrgyárak, a gazdasági rendszernek megfelelő tömeggyártási eljárásaikkal. Ehhez járult kisiparosoktól időt rabló vásározó értékesítés helyett a szaküzletek hálózatának kialakulása, ami ugyancsak a gyárjel- legü vállalkozásoknak kedvezett. A hatás nem maradt el. A kisműhe- lyek jelentős része nem bírta a versenyt. S ha, maradtak is több generáción át működő vállalkozások, és egy-egy családból egyidejűleg 4-7 műhelyt is fenntartók - mint pl. a Szilágyiak, Nagyok, Pethők -, vezetett műhelyek, mégis az önálló mesterek létszáma gyorsan csökkent. 1921-ben 89, 1928-ban 76, a gazdasági világválság hatására, de a bőrgyárak helybeli megjelenése miatt is 1931-ben már csak 36 fő rendelkezik saját műhellyel. A háborús konjunktúra hatására - bár közben magában Debrecenben is újabb bőrgyárak alakultak 1940-re kissé újból emelkedett a tímárok száma 53-ra, majd a következő évre, 1941-re 56 főre, sőt a II. világháború további ideje alatt 100 fölé nőtt az önálló tímárok száma. Jellemző adatként közölhetjük azonban, hogy az 1929-1933 közötti, pusztítónak nevezett gazdasági világválság alatt szüneteltette, megszüntette és az iparosok nyilvántartásából töröltek együttesen 13 vállalkozást, addig ugyanezen címeken 1945-1949 között 29 tímárműhely szűnt meg. Magában az 1950-es évben további 68, és 1951-1956 között még 12 mester hagyta abba szakmai tevékenységét. Ez azt jelentette, hogy 1945-1956 között összesen 108 műhelyt tüntettek el Debrecenből az akkori gazdasági viszonyok, még inkább az akkori rendeletek. Történt ez abban a városban ahol pedig addig az egész országot tekintve, legmagasabb létszámú volt a tímárság. Itt volt hazánk tímárműhelyeinek fele, és pl. az ún. zsíros bőrök országos tér- melésének 40 %-át az itteni vállalatok állították elő. Az Ipartársulatról A hanyatló tendencia ellenére a múlt században még némi túlélési lehetősége volt a kézműves bőrfeldolgozó iparágnak. Ezt segítette elő 2 2 HBML IV.В. I. fokú Iparhatóság egyéni és társascégek nyilvántartása 1406/g és 1410/g A, és Szűcs Ernő: A város ipara /Debrecen története 4. kötet (Sz: Tokody Gyula, D.,1986.) 22.,38-39.,50.1. Továbbiakban= Szűcs Ernő: A város ipara...
