A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 245 az 1872. április 17-én - központi utasításra - létrehozott Ipartársulat is. Ez Debrecenben 209 taggal alakult meg, bár az érdekeltek önálló csatlakozásán alapult, s hatósági jogkör nélküli társadalmi szervezet volt. Az egykori céh helyett azonban képviselte a tímárság érdekeit. Ez a szakmához tartozók összefogásával székházat vásárolt a Hunyadi utca 1. szám alatt (ma Petőfi tér), az elpusztult régi „Vargaszín” helyett. Itt több vonatkozásban megtörtént a szakmán belüliek összefogása. Külön Temetkezési Egyletet szerveztek, amely a fizetett tagdíjakból segélyben részesítette a hozzátartozókat. A gyász sújtotta családot 80 pengőnyi segélyben részesítették. Más esetben forgalmi adó közösséget hoztak létre, amelynek tagsága maga számára adókedvezményt ért el, s bizonyos fizetési feltétel enyhítést is. A társulat - amely egyébként összefogta a szakmát időről-időre vezetőségi, valamint tagsági gyűléseket tartott a problémák megbeszélésére. Fontos tevékenységeként közös használatú gépeket is biztosított a tagság azon részének, amelyik képtelen lett volna azok egyéni beszerzésére. Másrészt nehéz küzdelmet folytatott a Társulat a város vezetéssel, amely arra törekedett, hogy a Debrecenben szétszórtan (Péterfia-, Mester-, Borz-, Zöldfa utcákon, Árpád- és Bocskai téren) működő, és a nyitott cserzömedencék miatt kellemetlen illatú műhelyeket a város egy bizonyos részébe összpontosítsa. Nevezetesen a Teleki-, Vígkedvű Mihály-, Tímár-, Wesselényi utcákra, mert ezek a helyek a hagyományos széljárás következtében, valamint az összevonás eredményeként korlátozta a város más területeinek kellemetlen szagokkal való elárasztását. Ezen részben az is segített, hogy a nyitott medencés eljárással szemben egyre több műhelyben alkalmazták a forgóhordós, tehát a zárt cserzési módszert. A Társulat egyébként teljesen független önkormányzati joggal rendelkezett, és jóváhagyott alapszabályait 1872-től folyamatosan megtartotta, azon nem változtatott. Az egyesület elnökei voltak: 1872-1877 között: A Nagy József 1878-1881 között: Jobbágy Gábor 1882-1902 között: Ekli Gábor 1903-1911 között: Sarkady Ferenc 1912-1922 között: Major Mihály
