A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

22 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai.

ásatásnál előkerült alapmaradványok - annak ellenére, hogy kolostor épületet nem talált - lehetnek az apátsági templomé.39 A Nagymajori kastélyra vonatkozó vitára hat évtized elteltével Nagy Sándor tette rá a pontot. Az ország I. katonai térképfelvételének Csegét ábrázoló szelvényén nem tüntették fel a kiemelkedő kétemeletes épületet, tehát csak 1783 után épülhetett. A birtok részletes 1819. évi épületleltára pedig megjegyzi "az egész épület új." 1890-ben, amikor a Vayak haszonbérbe adták a birtokot, ott egy rossz állapotban lévő magtár volt. A magtárat, amit Végh "megvizsgált", az új bérlő építtette 1892-93-ban.40

Ohat rövid történetét Zoltai alapján megtaláljuk Ecsedi István 1914-ben kiadott hortobágyi kismonográfiájában. Meglepő, hogy szerinte "A vitéz Ohat, aki a róla nevezett monostort alapította a Boldog- ságos Szűz tiszteletére, nem honfoglaló őseinkkel jött be, hanem IV. Béla betelepített kunjaival"41 Anonymus viszont még ha IV. Béla jegyzőjének tartotta több kutató - müvét csak az 1230-as évek végéig írhatta, így Kötöny kunjairól nem tudósíthatott.

1923 őszén Zoltai ismét Ohaton ásatott. A XIV. századi határjárások szerint az apátságtól délkeletre a homokhátság és a telekházi major szélén kellett feküdjön a falu temploma. Ennek helye a közelében néhány évvel korábban "véletlenül téglafalra bukkantak", de kutatását nem követte siker. A falusi templom feltételezett helyén csak "az 1660-ban elpusztult Ohatfalva egyik jobbágyi lakóházának meszelt vályogfalait találtuk meg." Ohatra és birtokosaira, az apátságra vonatkozóan az 1925-ben megjelent településtörténeti munkájában a korábbi tanulmányaiban írtakat foglalta össze.42

’9 Zoltai Lajos: Hol feküdt az ohati apátság? In: Debreczen sz. kir. város múzeumának 1913. évi jelentése. /Debrecen, 1914./31-42.

40 Nagy Sándor: A tiszacsegei Nagymajor. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. /Szerk. Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény. 1977./ 151-171, különösen 166-170.

41 Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete. /Debrecen, 1914./ 85-6.

42 Debreczen sz. kir. város múzeumának 1922. és 1923. évi jelentése. /Összeáll. Zoltai Lajos. Debrecen, 1924./ 11. Az 1923. évi ásatás során Zoltai és Sőregi János Belső-Ohaton az ohat-egyeki határt felező nagy Földvár halom közelében azonosították annak a földvárnak a helyét, melyet Zoltai a levéltárban őrzött egyik XVIII. századi kéziratos térképről ismert. - Települések a 4. jegyzetben i. m. 46-47. Az 1920. körül előkerült falmaradványok helyét senki sem tudta pontosan megmutatni Zoltainak.