A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 155 chenyi és Kisvárad (későbbi Hunyadi) utca vonalát véleményezte, mert az itt tervezett gyalogjárdákat megépíteni. De a három javaslat közül csak a Cegléd utca eleje vonalának szabályozását fogadta el a közgyűlés, annak ellenére, hogy Balkányi Miklós az egész utcát szerette volna a szabályozásba belevonni.21 Az sem vitás, hogy a növekvő forgalom — a vasútállomástól a Nagytemplom előtti piactérig a Kisvárad és Nagyvárad utca volt a forgalom fő tengelye, — mindhárom utca rendezését megkívánta. Emellett azonban az addig figyelmen kívül hagyott külsőségek, (szőlőskertek, és a mezőgazdasági művelés alatt álló majorsági földek) is rendezést és szabályozást kívántak. A város beépített területével szinte érintkező három (Csapó, Homok, Tégláskert) lakóházakkal való beépülése már szemmel láthatóvá vált. Számos szőlőskerti birtokos — akinek egyetlen ingatlanvagyona a szőlőskerti parcella volt, — a vasúti munkások, s a külvárosi szűk telkekről kiszoruló szegénység, főleg napszámosok, alkalmi munkások vagy a meglevő szőlőspajtákat alakították át állandó lakásra alkalmas épületté, vagy olcsón megszerezhető parcellákon építették fel szegényes viskóikat. A szőlőskertek útjai a telek domborzatához alkalmazkodó kanyargós vonalúak voltak. Hatósági engedély és ellenőrzés nélkül ki-ki olyan épületet emelt, amilyenre ereje volt, a telken pedig oda, ahova akarta. A szőlőskertek rendjéért felelős kertgazdaságok erőfeszítése, az állandó lakók kitiltására a kerti szabályok megtartására hatástalan maradt. A városi tanács pedig őket szorongatta a szőlőskertek hagyományos rendjének fenntartása miatt. De a szőlőskertek egyrészének állandóan lakott külsőséggé való átalakulását igazgatási intézkedésekkel már nem lehetett meggátolni.22 21 1889. szept. 13. IV. B. 1405/b. 1595/1879 alapsz. 7042. sz.; 1889. szept. 24. U.ott 7942. sz; - 1889. szept. 26. nov. 26. IV. B. 1403/a. 11. k. 129-7964 és 151-9796. b.kgy.sz. 22 A kertségek közül legkorábban Homokkert kezdett benépesülni. V.ö. Kövér Gyula: A debreceni Homokkert története. Érmihályfalva. 1911.- 1879-ben a városi tanács állásfoglalást kért a belügyminisztériumtól az ügy rendezésére. A minisztérium úgy vélekedett, hogy a magántulajdona feletti rendelkezésben a tulajdonost nem lehet korlátozni. A kintlakást nem lehet megtiltani, a házakat meg kell számozni, a lakótelkeket felkeríteni, állandó lakóház építésére engedélyt kell kérni. 1879. dec. 10. IV. B. 1403/a 6. к. 216-6502 b.kgy. sz.; 1880. márc. 11. U.o. 45-843 b.kgy.sz.
