A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
156 Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben... Párhuzamosan ezzel a folyamattal láthatóvá vált az is, hogy a szőlőskertek és temetők közt évtizedek óta a majorsági földeknek nevezett területeken is lakóházak épülnek. Ezeket részben takarmánytermesztésre, részben szabadföldi kertészeti művelésre (dinnye, káposzta, zöldség), de leginkább tehenészetek és sertéshizlalók létesítésére osztotta ki a város, magántulajdonba. De nagyobb részük még mindig a város tulajdonában volt. A 80-as évek elejétől a magánbirtokosok részéről erősödik az a törekvés, hogy kisebb-nagyobb területeket parcellázva, házhelyekül adják el. Ezt látva a tanács utasította Balogh Mihályt, tegyen javaslatot a majorsági földek jövőjére. A főmérnök határozottan elutasította a magánparcellázások engedélyezését "A városnak minden rendelkezésére álló eszközzel, esetleg kisajátításokkal is, meg kell akadályozni, hogy a város közelében levő, magántulajdont képező területek házhelyekül adattassanak el." Ha a város errefelé is terjeszkedik, a parcellázásokat a házi pénztár jövedelme szaporítására lehet felhasználni. Ezt a jövedelmet pedig a város régi területén elkerülhetetlen utcarendezésekre. A lakótelkekké való átalakulással elkerülhetetlenné válik az utólagos rendezés. Ennek megelőzésére meg kell alkotni a szükséges szabályrendeletet, amelyre ' 23 tegyen javaslatot a jog és pénzügyi bizottság. A szabályrendelet három év múlva meg is született, előbb a szőlőskertekre, egy félév múlva rá a majorsági földekre is. A szőlőskertekre nézve — a leginkább beépült Csapó-, Homok-, és Tégláskertet már ki is vették belőle — a közgyűlés szótöbbséggel úgy határozott, hogy a lakóházakat és lakásra alkalmas borházakat meg kell számozni. A lakóépületeket közegészségügyi, tüzrendészeti és életbiztonsági szempontok szerint kell kialakítani. A tulajdonosok állandó kintlakás- ra csak április 1 - november 1 - közti időre kapnak engedélyt. A csőszökön kívül csak az üvegházzal bíró virágkertészek lakhatnak kint állandóan. Érvényben tartották a kertgazdasági szabályokat és kötelezték a kertgazdákat az újonnan alkotott szabályrendelet feletti őrködésre.23 24 23 1890. aug. 25. IV. B. 1405/b. 1595/1879. alapsz. 7290. sz. 24 1 8 93. jan. 26. IV. B. 1403/a. 14. k. 7-664 b.kgy.sz. - A kivételként említett három kertben az állandó lakóházak építése annyira előrehaladt, hogy ott már amúgy sem lehetett volna végrehajtani.
