A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság 1861-1871
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 123 Ez az Utasítás részletesen szabályozta a törvényszékhez beérkezett iratok kezelésével foglalkozó tisztviselők kötelességeit, továbbá az iktató és egyéb segédkönyvek vezetésére vonatkozó előírásokat. Megszabta, hogy a bírák a nekik kiosztott ügyekről előadói jegyzéket kötelesek vezetni, amiből megállapítható, hogy az elintézés kellő időben megtörtént-e. Lényegében olyan szigorú kezelési rendet alakított ki, ami lehetővé tette az iratok mindenkori hollétének megállapítását és biztonságos őrzését. Az ügyek érdemi elintézésére pedig igen sok iratmintát tartalmazott, de ezek kizárólag a váltóeljárásra vonatkoztak.6 Bár az Utasításban foglaltak betartása a hajdúvárosok tanácsaira is kötelező volt, a HBML-ben őrzött iratok alapján az állapítható meg, hogy a városokban csak az iktató- és névmutatókönyveket vezették, míg levéltári sorkönyvet 1869-től 1871-ig Böszörményben és Szoboszlón, kiadókönyvet pedig egyedül Szoboszlón vezettek 1863- tól 1869-ig. Egyébként az Utasításban egyetlen olyan rendelkezés nem volt, amely 1862 augusztusától kezdve az igazságszolgáltatás gyorsítását szolgálta volna. A Hajdúkerületben elkövetett valamennyi bűncselekmény nyomozása - az 1848-ig folytatott gyakorlatnak megfelelően - változatlanul az illetékes városi tanács hatáskörébe tartozott. A kerületi büntető törvényszék már az első ülésén - 1861. június 6-án - kidolgozta a nyomozati eljárásra vonatkozó, s a változott viszonyokhoz igazodó legfontosabb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a büntető ügyek bírósági elintézése fogyatkozások és szabálytalanságok miatt késedelmet vagy éppenséggel fennakadást ne szenvedjen". E szerint a nyomozás során készített jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kellett a vádlott életkorát, családi állapotát, gyermekeinek számát, foglalkozását, vagyoni viszonyait, büntetlen vagy büntetett előéletét, ez utóbbi esetben azt is, mikor, milyen bűncselekmény miatt, milyen büntetésre ítélték. A feudális korszakban a gyanúsitottat előre megfogalmazott kérdőpontokra hallgatták ki. Most már a kérdéseket előre nem szövegez- ték meg, de mert a kihallgatás kérdés-felelet formában történt, a kérdéseket és válaszokat logikai sorrendben egyaránt jegyzőkönyvbe kellett 6 Az 1841. január 18-án kelt 932/72. sz. Utasítás teljes szövegét 1. a 4 sz. jegyzetben írt Szabályrendeletben. 85-146.
