A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság 1861-1871
122 Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék... mindkét hatalmi ághoz tartozó ügyeket változatlanul a városi tanács tagjai intézték. Az 1848-tól eltelt idő alatt végbement társadalmi, gazdasági változások következtében azonban főleg a közigazgatási teendők köre bővült igen jelentős mértékben, ezért gondoskodni kellett, hogy az ügyek összetorlódása esetén se következzék be fennakadás. Ezt úgy oldották meg, hogy mivel a városi tanács mint bíróság, valamint a közigazgatási ügyek intézésére hivatott képviselői gyűlés és tanácsülés, elnöki teendőinek ellátása a főhadnagy, akadályoztatása esetén pedig az alhadnagy kötelessége volt, - az ugyanarra a napra és időpontra összehívott bírósági tárgyaláson egyikük, a képviselői gyűlésen vagy tanácsülésen pedig a másikuk elnökölt. Az ülések azonos időben tartása a határozatképességet nem veszélyeztette, mert az ítéletek meghozatalához az elnökön kívül négy törvényben jártas tanácsbeli tag jelenlétére volt szükség, a közigazgatási határozatok meghozatalát pedig a nagy létszámú testületből négy személy távolléte nem befolyásolta.4 5 A hajdúvárosok részére összeállított Szabályrendelet leszögezte, hogy a városi tanácsok büntető hatáskörét a törvényhozás majd a bűntettekről és kihágásokról megalkotandó törvényben rendezi. ,yíddig is azonban a régi gyakorlat alapján szabályként kimondta, hogy a városi törvényszék bűnügyekben két heti személyes fogságnál és ennek megfelelő pénzbírságnál többre terjedő büntetést nem szabhat; kihágások eseteiben pedig köteles az ITSZ II. része értelmében eljárni" 5 Ilyen körülmények között a hatáskör kérdésében a bizonytalanság 1861 után sem szűnt meg. Az igazságszolgáltatás gyorsítása végett 1862. augusztus 22-én a magyar királyi udvar elrendelte, hogy az elsőfokú bírósági ügyek előadását és kezelését illetően - amíg a törvényhozás a végleges intézkedéseket meghozza - ideiglenesen a királyi váltótörvényszékek részére az 1841-ben kidolgozott Utasítás szolgáljon zsinórmértékül. 4 Szabályrendelet a haidúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállítva a törvények, törvényes gyakorlat és felsőbb rendeletek alapján. Debreczen, 1863/ 35-38.§§. 3. és 9.§. 5 Uo. 48.§. Egyébként a régi gyakorlat szerint a városi tanácsok 12 pálcaütésnél, vagy 12 napi fogságnál súlyosabb büntetést nem szabhattak ki. L. Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság c. tanulmányát. In: HBML Évkönyve XXII. (Szerk. Radics Kálmán, Debrecen, 1995) 14.
