A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész (1823)
по Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész. olvasta. A 44. kötetből: Candide, ou l'optimisme; L'ingenu, histoire veritable; Zadig, ou la, destinée, histoire orientale.114 115 A 45. kötetből: La princesse Babylone (regény); L'homme aux quarante écus (novella); La mórt de Jules César (dráma); Les lettres d'Amabel (levélregény).11:1 A 32-35. kötetből (Philosophie generale, metaphysique et theologie I-IV.): Si l'homme a une ame, et se que ce peut étre; Si ce qu'on appelle ame est immortelle; La philosophe ignorant; Pascal; Remarques sur les pensées de M. Pascal; Sermons et homélies; Examen importonant de milord Bolingbroke (az 5. fejezet: Que les juifs ont tout pris des autres nations); D'Herode; Histoire de l'établissement du christianisme.116 A 46. kötetből: La diatribe du docteur Akakia, médecin du papé (pamflet); Conformez-vous au temps; De l'horrible danger de la lecture; Supplement du discours aux Velches; Questions sur les miracles.117 118 A 23. kötetből: Histoire de Charles XII.; Description de la Pologne respublica. Befejezte a 71. kötetet is, amely Jean Antoine-Nicolas Condorcet márki (1743-1794) Voltaire-életrajzát (Vie de Voltaire) tartalmazza.119 Széchenyi nem egyszer észrevételeket; minősítő kitételeket fűzött az olvasottakhoz, olykor Magyarországra, közállapotainkra vagy saját személyére vonatkoztatva Voltaire sorait, gondolatait; az előbbiekre különösen illőnek találta a Lengyelországról adott elemzést.120 Regényeit szórakoztatónak, elmésnek, ám felületesnek, túlzónak, közönségesnek és ragályosnak tartotta, és ennélfogva ártalmasnak, mert az átlagembert megtévesztik.121 Hasonlóan vélekedett direkt bölcseleti munkáiról is: „Sok igazság, de sok hamisság, egyoldalúság és elfogultság - díszbe öltöztetve, érdekesen, vonzóan és mókásan előadva. Iijú emberek számára 114 Uo. 382-383. p. 115 Uo. 385., 397. p. 116 Uo. 400. p. 117 Uo. 400-402. p. 118 Uo. 382. p.; említi: Bariska Mihály: Gróf Széchenyi István és a francia irodalom. Bp. 1928. 65. p. (a továbbiakban: Bariska, 1928.). 119 Széchenyi, 1978. 308-309. p. Vő. Viszota, 1926. CXXIII. p., Bariska, 1928. 37- 39. p. 120 Széchenyi, 1978. 300 p.; Széchenyi, 1926. 375 p. Erre hivatkozva írta meg Nagy Péter, hogy Széchenyi „nagy élvezettel” olvasta Voltaire műveit: Széchenyi és a franciák. = Magyar Tudomány, 1991. 8. sz. 948-949. p. 121 Széchenyi, 1978. 305. p. Bariska Mihály ezek alapján úgy vélte (Bariska, 1928. 35-36. p.), hogy Széchenyi vallási türelmességének egyik forrása Voltaire.