A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész (1823)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

103

elfogadta az utóbbi bírálatát is, hogy még mindig nem lelkesedik a gazdaságért. S amikor kedvező híreket közölt vele, megnyugtatta: „Nem fogom abbahagyni a tüzet éleszteni és szítani.”73 A végső döntést ősszel, Cenken szándékozott meghozni, tanácskozva Liebenberg Jánossal.* 75 76

Széchenyi ezúttal is ellátogatott a környékbeli földbirtokosokhoz, sőt hosszabb kirándulásokat is tett. A két évvel korábbiakhoz képest azonban az ilyen kiruccanásainak száma jóval kevesebb és sokkal célirányosabb. Voltaképpen két komoly indítéka volt ezeknek a látogatásoknak: tájékozódás a politikai helyzetről, a bihari köznemesség hangulatáról, valamint a falkavadászattal és gazdaságával kapcsolatos terveinek előkészítése, megalapozása.

A külföldi útjáról hazatért grófot eleinte nemigen foglalkoztatták az újoncozásról és a váltócédulában megállapított adó ezüstpénzben (azaz két és félszeres értéken) való beszedéséről intézkedő királyi rendeletek77 78 törvénytelen volta ellen tiltakozó, 1822 őszétől kibontakozó rendi, megyei ellenállás fejleményei. Csak amikor hevesebb összeütközésekre is sor került, azaz február végétől tűnnek fel naplójában az eseményekre - közeli ismerőse, Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) Sopron vármegyei beszéde és más soproni konfliktusok, Eötvös Ignác báró (1763-1838) királyi biztos erőszakos fellépése Nyitra, megyében stb. - történő utalások. Feljegyzései egyre intenzívebb politikai érdeklődésről tanúskodnak. Gergely András mutatott rá: tavaszi, diószegi útját tudatosan tervezte úgy, hogy a megyei ellenállás gócait - Sopron, Zala, Somogy - is érintse, majd Bács-Bodrog, Csongrád és Békés

'4 MTAKK Ms 4229/258.

75 MTAKK Ms 4229/269. - aug. 27.

76 MTAKK Ms 4229/266.

77 1 821. máj. 4-én a király elrendelte az 1813-ban és 1815-ben kiállított 90 ezer újonc 28 ezernyi hátralékban maradt hányadának kiállítását; 1822. aug. 13-án pedig az adóbeszedésről rendelkezett; Vörös Károly: Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812-1830). = Magyarország története 1790-1848. Bp. 1980. 625 p.(a továbbiakban: Vörös, 1980).

78 Széchenyi, 1978. 287-297. p.; Széchenyi, 1926. 338-365. p. - Az 1822-23. évi megyei ellenállás történetéről: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig. 2. kiad. Pest, 1868. 1. köt. 103-123. p. (a továbbiakban: Horváth, 1868.); Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora 1815- 1847. (A magyar nemzet története.) Bp. 1897. 91-118. p. (a továbbiakban: Ballagi, 1897.); Vörös, 1980. 625-629. p.