A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)

57

lőtt, sőt megérte az 1867-ben bekövetkezett alkotmányos korszakot is, csak az 1872-ben életbe lépett közigazgatási törvény szüntette meg.9

1854-ben az életbe lépett ideiglenes rendezés szerint a város élén az Észak-bihari megyefőnökség által beiktatott, az országos helytartó kinevezésével megbízott polgármester állott, az ugyancsak központilag kinevezett hivatalnoki szervezettel ő intézte a szükebb értelemben vett közigazgatás ügyeit. (A korábbi bírósági hatásköre a városi magisztrátusnak 1850-ben megszűnt). Az 1867-ig terjedő időszakban a közigazgatás szervezeti felépítésére és hatáskörére az 1859-ben megjelent császári nyíltparancs volt az irányadó.10

Ez a nyíltparancs lényegében szentesítette az 1850-1853. között fennállott állapotot, a központi szigorú kormányzati ellenőrzés alatt álló hivatalnoki szervezetre épült közigazgatást hozott létre. A polgármester vezetésével a szakigazgatást ellátó hivatalvezetőkből alakított, nem nagyszámú tanács a megyefőnökség által közvetített kormányzati intézkedések végrehajtója volt. Az igaz, hogy ritkán ülésezett a községtanácsnak nevezett, de szintén a megyefőnökség által kinevezett tagokból álló tanács is.

Jóllehet ezek tagjai a város legmódosabb, és egyben-másban legképzettebb polgárai közül kerültek ki, de Csorba János ideje alatt legtöbb esetben a polgármester által előterjesztett indítványok, javaslatok engedelmes jóváhagyói voltak.

Rajtuk kívül volt még az alakulóban levő újkori polgárságnak egy szükebb rétege; ügyvédek, főiskolai tanárok, kereskedők és kézmüipaHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

9 Zoltai Lajos: Debreceni utcakapitányok, tizedesek, házgazdák. Debreceni Szemle. 1939. (XIII.) 101-115. o.

10 M.o-t illető országos kormány lap. 1859. ápr. 24. 75. sz. nyílt parancs; a városi igazgatásról a 109. §.-a intézkedett.

6. kép. Vasútállomás. Épült 1857-ben.